Bizonyíthatóan szennyezik a környéket az Illatos úton hagyott vegyszerek a Greenpeace és az Orbán-kormány volt környezetvédelmi államtitkára szerint is. – A zöld szervezet hárompontos követelése.
A Greenpeace a budapesti Illatos úthoz közeli épületekben található háziporból vett mintákat. A vizsgálat 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki. Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtunk szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése – közölte a zöld szervezet a tegnapi sajtóttájékoztatón. Képgaléria az eseményről >>>. Kül- és beltéri pormintákat vizsgált a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telepének környékén – magánlakásokból és egy cég telephelyéről –, hogy feltérképezze, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajábanlévő vegyületek az üzem környezetébe. [A Pest megyei Kormányhivatal által korábban közzétett mérésekből mára egyértelmű, hogy az egykori Budapesti Vegyiművek területén és környékén jelentősen szennyezett a talaj és a talajvíz. A Ferencvárosi Önkormányzat méréseiből pedig látszott, hogy a BVM-ből származó szennyezés olykor jelentős a telephely környékén is, például az Illatos-árokban és a környék talajvizében. Arról azonban, hogy lakott területere is kijuthatott-e szennyezés, a hatóságok hónapok óta nem tudtak információt szolgáltatni.]
A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.
A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt a DDT vagy bomlástermékei. Ezek közül:
• 2 mintában kiugró mennyiségben (a XIX. és a XX. kerület BVM felé eső részén),
• 3 mintában szignifikáns mennyiségben (IX. kerület, József Attila lakótelep és Gubacsi út),
• 5 mintában pedig csekély mennyiségben voltak jelen.
A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban. A DDT-t még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző. A Levegő Munkacsoport 2012-es vizsgálatai azt mutatták, hogy az átlagos budapesti épületek belterének kis hányadában (9 mintából 2 esetben) van csak jelen a DDT vagy bomlástermékei.
Greenpeace sajtótájékoztató az Illatos úton
A képre kattintva galéria nyílik.
Van azonban két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben találtunk, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek ugyanis nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek. DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egy erkélyén.
Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluorid és 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettünk – olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület BVM felé eső részén. Ennek az anyagcsoportnak szinte biztosan a BVM a forrása, hiszen ott nagyobb mennyiségben tárolták őket – ahogy ez az idén áprilisi bejáráson a hordókban is látható volt –, a környéken más felhasználása azonban nem ismert. További vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.
A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy:
1. Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan.
2. Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
3. Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.
Fontos megjegyezni, hogy a Greenpeace mintavétele nem reprezentatív. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A méréseink eredménye ezt valószínűsíti.
Illés: eltussolják az Illatos úti ügyet
Munkacsoport azonnali felállítását kezdeményezi, és sürgős kármentést javasol a volt környezetvédelmi államtitkár a Budapesti Vegyi Művek Illatos úti telephelyén tárolt veszélyes anyagok miatt. Illés Zoltán az ATV Start című műsorában úgy vélekedett, a kerületi önkormányzati képviselők elképesztő szakmai hozzá nem értésről tesznek tanubizonyságot, miközben gyalázatos módon megpróbálják eltussolni az ügyet. Illés szerint a főpolgármesternek azonnal utasítania kell a Vízműveket, hogy vizsgálja meg, elérte-e a szennyezett talajvíz a helyszíntől mindössze néhány kilométerre lévő budapesti vízkivételi kutakat, amelyek a soroksári Duna-ág és a főág között helyezkednek el.
A volt államtitkár szerint ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a rákkeltő szerves anyagokat és nehézfémeket is tartalmazó talajvíz érintkezhetett a talajban lévő Dunavízzel, márpedig a csepeli vízkivételi kutak ezt a vizet használják. Illés szerint emellett egy olyan kormányhatározatnak kell készülnie, amely kijelöli azokat a minisztériumokat, illetve kerületi önkormányzatokat, amelyeknek egy munkacsoportot kell azonnal létrehozniuk. A volt államtitkár azt is elmondta, államtitkársága idején az akkor még független Környezetvédelmi Hatóság feljelentést tett környezetkárosítás, illetve a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, de a nyomozás fejleményeiről nincsenek információk.
A DDT-ről és bomlástermékeiről: A Budapesti Vegyiművek 1968-ig gyártotta a DDT-t. Bár az ismert rovarirtó szert ekkor betiltották, a megmaradt készleteket még évekig használták országszerte. A DDT és bomlástermékei a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban máig jelen vannak, sőt az anyatejben is kimutathatóak országszerte. A mára világszerte betiltott rovarirtó szer ugyanis felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket. A DDT és a mellrák kapcsolatára is több tanulmány mutat rá. Az illetékes amerikai szövetségi egészségügyi hivatal friss kutatása szerint azon nőknek, akik magzati korukban DDT-szennyezésnek vannak kitéve, közel négyszer nagyobb eséllyel lesz mellrákjuk. A DDD és a DDE egyaránt a DDT bomlástermékei, és ezek is hasonló egészségügyi kockázattal járnak, mint maga a DDT: mindkettőt önállóan lehetséges rákkeltőként tartják számon. A DDD-t önállóan is használták rovarirtóként, ám mára szintén betiltották. A további anyagokról, melyeket igen kis mennyiségben találtunk:
• DNBS: a trifluralingyártás mellékterméke. 2010-ben a Környezetvédelmi Felügyelőség 382 tonnát talált belőle a helyszínen. A DNBS pora és gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre. Robbanásveszélyes, irritatív: szembe kerülve súlyos károsodást okoz, belélegezve káros.
• 3A-BTF: bőrön át és lenyelve is mérgező. Irritálja a szemet, károsítja a légzőszerveket és a bőrt. Az anyagnak való hosszú távú kitettség narkózist okoz.
• 4A-BTF: lenyelve mérgező, bőrön át felszívódik. Irritálja a szemet, a bőrt, a nyálkahártyákat, a légutakat. Mind a folyadék, mind a gőze gyúlékony.
A BUdapesti Vegyiművek elhagyott gyártelepe.
A képre kattintva galéria nyílik.
