Az elmúlt nyár rendkívüli aszályai csak még nagyobb jelentőséget adnak annak a ténynek, hogy 2022 a felszín alatti vizek nemzetközi éve. Többek között erdeink megmaradása szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, milyen törvényszerűségek befolyásolják egy adott terület vízháztartását. Ezeket a törvényszerűségeket, mérésük és monitorozásuk lehetőségeit kutatja a Dráva mentén a Mecsekerdő Zrt. kezdeményezésére megvalósult nemzetközi tudományos együttműködés keretében Dr. Dezső József, a terepi adatgyűjtéssel és feldolgozással megbízott szakértő.
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb, környezeti monitoring rendszert lehetővé tevő beruházása a Mecsekerdő által indított OAK Protection nevű horvát-magyar közös projekt segítségével, a Dráva bal partjának magyarországi, baranyai szakaszán valósult meg. A Dráva-mente területén 2018-től kezdődött az a hosszú távú hidrológiai megfigyelés, amelynek alapját a vízszint ingadozását félóránként regisztráló műszerek adják. A megfigyelőállomások jókora része a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. területén található: innen a társaság által telepített 38 kút és a sikotai vadászház meteorológiai műszerei szolgáltatták az adatokat.
A Dráva-mente összetett hidrológiai viszonya
„Túlzás nélkül hiánypótló kutatásról van szó,” – mondja Dezső József – „mert mindeddig hiányzott egy ilyen jellegű, évről-évre bővülő adatbázis, mely segít jobban megismerni a Dráva menti ártéri erdők vízgazdálkodását. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a védekezés és döntéshozatal első lépése a konkrét adatokon alapuló modellezés.”
A kutatásban együttműködött a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, valamint a poznańi Adam Miczkiewicz Egyetem kutatói, illetve horvát tudósok. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi együttműködés révén a Dráva-mente teljes területét sikerült bevonni egy, az országhatáron átnyúló egységes megfigyelési rendszerbe. A komplex mérések rendkívül sokféle vizsgálatot tettek lehetővé.
A kooperáció egyik kutatási iránya például a Dráván épített gátak folyómeder-eltérülésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Ennek azért volt jelentősége, mert lehetővé tette a folyó természetes módosulásainak elkülönítését az emberi beavatkozás következtében kialakuló változásoktól. Az egymást kiegészítő vizsgálatok segítségével a történeti földrajz, a térképészet és a geológia módszereit és eredményeit is felhasználva sikerült jobban megismerni az ártér fejlődésének egyes lépéseit. Mindezek a folyamatok meghatározzák, befolyásolják a jelenlegi felszín alatti vízáramlási irányokat.
Erdészeti szempontból különösen fontosak a kutatássorozat azon részei, amelyek a felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásait vizsgálták. Itt nem csupán a kutak ás meteorológiai állomások adataira támaszkodtak a kutatók, hanem a földtani vizsgálatokra is. Mindezekhez földradar (GPR)-felméréseket, rétegazonosító fúrásokat vagy műholdkép-analízist alkalmaztak.
Kimondható, hogy a Dráva vízállása nagyon hektikusan változik, negatív rekordokat dönt, és ez nagymértékben befolyásolja a környező területek talajvízszintjét. Ugyanakkor kérdés, hogy a Drávából kivett víz pótolni tudja-e az apadó talajvízszintet, vagyis megfelelő vízkormányzási módszerekkel, vízvisszatartással ellensúlyozni lehet-e a negatív folyamatokat.
Táji adottságok és vízgazdálkodás
De mi szükség van ilyen bonyolult és komplex, interdiszciplináris kutatásokra? Dezső József és munkatársainak válasza egyértelmű: a vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk modellezni egy adott terület (jelen esetben a Dráva-mente) hidrológiai viszonyait, és az idősoros adatokra épülő modellek segítségével pontos előrejelzéseket tudunk adni a jövő mező- és erdőgazdálkodási lehetőségeire.
„A vizsgált időszakban rendkívül erős, másfél-két méteres talajvízszint-csökkenést mértünk” – teszi hozzá a kutató. – „Kimutatható, hogy a talajvízszint hullámszerűen, de egyértelműen csökken, és nem tudjuk, hogy visszaáll-e a rendszer az eredeti feltöltöttségére. A trend aggasztó. A vizsgált ártéri, tehát nem szárazságtűrő faállományon kiszáradási tünetek nem egyértelműen mutathatók ki a vízszintcsökkenés hatására, ugyanis sok helyütt a tölgy-csipkéspoloska nagyarányú kártétele – mely szintén kiszáradással jár – elfedi ezt a hatást.”
A talajvízszint kimutatható átlagos csökkenése például nem csupán a klímaváltozás, hanem az emberi beavatkozás eredménye is. A talajtani és üledékvizsgálatok, a hidrológiai viszonyok összetett elemzése lehetővé teszi a Dráva-mente üledékszerkezete által kijelölt víztározó kapacitás feltárását. A mezőgazdasági területeken, főként a szántóföldi kultúráknál például intenzívebb a párolgás, megnövekszik a párolgási veszteség. De egzakt mérésekre és modellekre alapozva megvalósulhat a helyi vízgazdálkodás pontos tervezése „a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodás” kialakítása. Így az alkalmazott tudomány segítségével mérsékelhetők a hidrológiai anomáliák következményei.
Mindez az erdészeknek, a Mecsekerdő munkatársainak munkáját is megkönnyíti, éppen ezért kezdeményezte a társaság a komplex kutatást. A felelős, fenntartható erdőgazdálkodás évtizedekre előre tervez, még a klímaváltozás szélsőséges körülményei között is. A Dráva-mente hidrológiai viszonyainak összetett, hosszú távú modellező vizsgálata ezt a tervező munkát könnyíti meg.
