Összességében elmondhatjuk, hogy a fogyasztóknak jelenleg nincs lehetőségük olyan kütyüt vásárolni, amelynek teljes munkafolyamata – a nyersanyag bányászástól kezdve az összeszerelésig – ember- és környezetbarát lenne, mivel ilyen szinten lehetetlen visszakövetni a gyártás folyamatát.
A dolgozókkal való tisztességes bánásmód mellett az is fontos, hogy egy számítógép, mobiltelefon vagy egyéb elektronikai berendezés előállításával mekkora környezetkárosítást okoz a termelő, környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy egy cég hol gyártatja a termékét. Az Európai Unión és az Egyesült Államokon belül erre vonatkozólag már rendkívül pontos szabályozás van, a nagy márkák viszont előszeretettel gyártatják Ázsiában, főként Kínában a termékeiket – mondta Stoll Barbara, a Greenpeace környezetvédő szervezet magyarországi részlegének munkatársa. A zöld szervezet munkatársa úgy véli, nem lehet arra számítani, hogy Kína magától enyhítsen a helyi üzemek működésének környezetkárosító hatásain, erre legfeljebb a nyugati megrendelőik kényszeríthetik rá ázsiai beszállítóikat.
A technológiai cikkek gyártásánál nemcsak a nagyüzemek károsanyag-kibocsátása, a termelődő elektronikus hulladék rendkívül környezetkárosító hatása, hanem a kütyükbe kerülő alapanyagok kibányászásának körülményei is problémásak: a ritkaföldfémek bányászásának mérgező, rákkeltő, az élőhelyeket teljesen elpusztító következményei vannak. Például sok kínai bányászváros környékének élővilága teljesen kipusztult, az ott élő embereket pedig ki kellett telepíteni, mert ivóvizükbe beszivárgott a földből a bányászat melléktermékeként keletkező rendkívül mérgező szennyvíz. Szakértők szerint lehetne másképp bányászni a ritkaföldfémeket, azonban környezeti és humán szempontok figyelembe vételével termelni sokkal kevésbé lenne profitábilis, a termékek kétszer-háromszor kerülnének többe, mint most, ráadásul ez még csak nullszaldósra hozná ki az elektronikai cégek költségvetését.
Az elektronikai eszközök legfontosabb nyersanyagai a ritkaföldfémek, ezek kitermelt mennyiségének 97 százalékát éves szinten Kína adja. Ausztráliában, Kanadában, Dél-Amerikában, Brazíliában, Grönlandon, valamint az Egyesült Államokban is vannak ritkaföldfémkészletek, azonban a környezetvédelmi aggályok miatt máshol nem igazán foglalkoztak a kitermelésükkel, mert környezetbarát módom ez rendkívül költséges. Kína a kilencvenes évek elejétől vált a ritkaföldfém-kitermelés piacának meghatározó, majd domináns tagjává, miután hihetetlenül olcsón termelte és exportálta az értékes anyagokat. Az USA például 2002-ben leállította kaliforniai bányáját környezeti-gazdasági okokra hivatkozva.
