A rovat kizárólagos támogatója

A Népliget Budapest legnagyobb területű, legnagyobb zöldfelületű parkja, melynek megújítása, rendbetétele a Fővárosi Önkormányzat egyik fontos feladata. Az erre tavaly augusztusban kiírt tájépítészeti ötletpályázat eredményhirdetése tegnap volt a budapesti Eiffel Műhelyházban.

A Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázat tegnapi eredményhirdetésén a megnyitó beszédet Karácsony Gergely mondta, a Bírálóbizottság elnökként jelen volt Kerpel-Fronius Gábor, főpolgármester-helyettes és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Az eseményen jelen volt Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója is.

A Népliget Budapest parkhálózatának legnagyobb zöldfelülettel rendelkező, gazdag múltjához képest kissé rossz hírű parkja. A Népliget megújítása ezért a Radó Dezső terv egyik legfontosabb kulcsprojektjei között szerepel. Az első lépésben széles körű lakossági bevonással, az állami szereplőkkel, valamint kerületi önkormányzattal együttműködésben készítettük el a Népliget stratégiai tervét, hogy hosszú távú jövőképet vázoljunk a park ütemezett megújítására.

A Népliget megújításának következő lépéseként tájépítészeti ötletpályázatot hirdettünk, hogy a szakmai versenyben derüljön ki, milyen koncepcióterv képezze alapját a Népliget lépésről-lépésre történő rehabilitációjának. A célunk az volt, hogy a Népliget történeti kert jellegét tiszteletben tartó, izgalmas, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel elindítsuk a Népliget következő, felívelő korszakát, mindezt a Városligetre jellemző aránytalan beépítések, vagy felesleges lombkoronasétányok nélkül.

A tervpályázat iránt nagy érdeklődés mutatkozott: összesen 16 pályamű érkezett, melyeket a tájépítész szakma elismert szakembereiből, valamint a Népliget megújításában érdekelt szereplőkből álló bírálóbizottság értékelt, és választotta ki a díjazott terveket. Az ötletpályázati eljárás lefolytatása jogszerű volt, az eljárás megfelelt a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X.28.) Korm. rendelet szabályainak. Minden egyéb a jogi eljárással kapcsolatos részletet megtalálnak a nepliget.budapest.hu oldalon.

A bírálóbizottságban a főváros szakemberein kívül olyan szakmai szervezetek, mint a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építészkamara, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Központ és a Magyar Kertörökség Közalapítvány is képviseltette magát. Azt, hogy politikai oldalaktól függetlenül valójában közösek a célok, mi sem bizonyítja egyértelműbben, mint hogy a X. kerület Kőbányai Önkormányzata, valamint az Építés és Közlekedési Minisztérium is delegált tagot a Bírálóbizottságba.

A tervpályázat bírálóbizottsága az összes beérkezett pályaművet részletesen értékelte, majd konszenzussal döntött a díjazott és megvételben részesült pályaművek sorrendjéről. A Bírálóbizottság 6 pályaművet tartott értékesnek és szakmailag megalapozottnak, ám első helyet nem ítélt oda. Erről Kerpel-Fronius Gábor elmondta, hogy

„ezúttal a zsűri progresszív döntést hozott: nem hirdettünk első helyezettet, tettük azért, mert nem szerettük volna, hogy egy pályaművet kiválasztva hátradőljünk, és befejezettnek tekintsük a munkát, és nem is lehet kizárólag egy pályaművet kiemelni egy ekkora területen, és ennyire összetett tervezői feladat során. A díjazott pályaműveket felhasználva, az abban lévő ötleteket, megoldásokat összegyűjtve összerajzoljuk a Népliget koncepciótervét.”

népligeti ötletpályázat eredményhirdetés Erő Zoltán főépítész, és Karácsony Gergely főpolgármester kép: Bartha Bálint

Második helyen díjazták a 4D Tájépítész iroda által készített pályamunkát. A tervjavaslat szerint a történeti térszerkezet és úthálózat megtartása és megújítása visszafogott rekreációs programmal és gazdag növényalkalmazással párosul. – Ezt a díjat Karácsony Gergely főpolgármester adta át, és méltatta:

” Úgy gondolom, hogy az egyre inkább fenyegető klímaváltozás árnyékában azonban természetesen nem mindegy, hogyan nyúlunk ehhez a parkhoz. Számunkra, a főváros vezetése és kiváló szakembereink számára evidens, hogy több zöldre, és kevesebb betonra van szükség, ezért arra tettünk kísérletet, hogy meg lehet-e újítani egy parkot hatalmas múzeumok építése, vagy mondjuk lombkoronasétány építése nélkül, és az itt kiállított pályaműveket elnézve azt gondolom, hogy ezt sikerült megvalósítani” 

A harmadik helyre három koncepciót is megszavazott a zsűri, megosztott díjazásban részesült, amelyeket Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze és Kerpel-Fronius Gábor, főpolgármester-helyettes adtak át, rövid méltatás után.

Az Újirány Tájépítész Kft. tervei az ökológiai, kulturális és társadalmi megújításra fektetnek kiemelt hangsúlyt. A terv a parkerdei állapotnak a védelmét tűzi ki célul, miközben az úthálózat és a tisztás rendszer részleges visszaállítására is javaslatot tesz.

Az OpenSpace Kft. által készített pályázat kerüli a látványos, öncélú attrakciókat, szép megoldásokat ad a fennálló problémákra. A pályamunka legerősebb gondolata a természeti értékek védelme és a kialakult táji értékek megőrzése.

A Geum Műterem Kft. pályázati terve a Népliget megújítását – a történeti kert értékeinek elsőbbsége mellett – a városi park rekreációs szolgáltatásának erősítésével képzeli el.

A következő két pályamű egyes részmegoldásait tartotta a Bizottság kiemelkedően értékesnek, ezeket dr. Szikra Éva és Mezősné Dr. Szilágyi Kinga ismertették.

A Garten Stúdió Kft. tervei között a történeti kert eredeti térszerkezete, a parki úthálózat visszaállítása továbbá a zöldfelületek kapnak kiemelkedő hangsúlyt.

Az Objekt Tájépítész Iroda Kft. által beküldött pályamű a bizottság szerint bátran nyúl a helyi adottságokhoz, miközben harmonikus, kifinomult tájépítészeti koncepciót tükröz. Jól megtalálja a történeti kert tájképi útvonalvezetéséhez kapcsolódó kortárs formákat.

Mik a következő lépések?

A következő lépésben, a díjazott pályaművek ötleteit felhasználva, összerajzoljuk a Népliget koncepciótervét. Ezt követően pedig apró lépésekkel elindítjuk a Népliget rendbetételét: csökkentjük a park belső forgalmát, elbontjuk a bezárt pavilonokat, és rendezzük a terület tulajdonviszonyait, hogy hosszú, szívós munkával átformáljuk az embereknek a Népligetről alkotott képét.

Hosszú távú terveink szerint pedig a Népliget ütemezetten, új funkciókkal kibővülve újítjuk meg, a Közlekedési Múzeum Északi Járműjavító épületébe költözésével, valamint a Déli körvasút Népliget megállóhely kiépítésével pedig a Népliget környezete is átalakul, melynek köszönhetően a Népliget szervesen integrálódni tud a város szövetébe – írta a Főpolgármesteri Hivatal.

népligeti ötletpályázat macskakő díjai kép Bardóczi Sándor FB

Eleve a tervezésnek nincsen becsülete.

Eltűnődöm néha, valaha megérti-e a sajtó vagy a közvélemény, hogyan zajlik dolgoknak az előkészítése, tervezése és ennek milyen fázisai vannak? Szeretném, ha ebben lenne némi változás, mert katasztrofális képet mutat e tekintetben a közélet, az elvárások irrealitása pedig időnként teljesen elszabadul a valóságtól. Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze véleménye. 
Eleve a tervezésnek nincsen becsülete. Borzasztóan sokan nincsenek tisztában vele, hogy az munka, és ebben a munkában az idő legkevesebb részét kell vonalak rajzolásával tölteni. A tervezés közbeszerzéssel, szerződéskötéssel, alapadatok beszerzésével, helyszínelésekkel, konzultációkkal (megbízóval, használókkal, társszakmákkal, engedélyező hatóságokkal, üzemeltetőkkel) részvételiségi folyamatokkal, tervezési program megalkotásával, változatok kidolgozásával, elemzésével, méret és mennyiségkimutatással, költségbecsléssel, ezek alapján újabb korrekciókkal járó folyamat. A látványterv nem terv. Az egy perspektivikus rajz vagy fotorealisztikus ábrázolás jól-rosszul egy tervről laikusoknak, amit többnyire már nem is a tervező, hanem egy grafikus csinál, vagy az ő, vagy a megbízója instrukciói alapján.
– A terv lehet vázlatterv (első skiccek),
-ötletpályázati terv (ötletelés kidolgozva), látványokkal
– tervpályázati terv (ötletelés mélyebb műszaki tartalommal), látványokkal, szerződési reménnyel a továbbtervezésre
– koncepcióterv (átnézeti alaprajzi elképzelés a nagy vonalakban elképzelt jövőről, mérhető felület és tömegarányokkal), látványtervi ábrázolásokkal
– engedélyezési terv (műszaki paramétereiben mélyebben kidolgozott, az engedélyező hatóságnak bemutatásra szánt terv, ami építési, vízjogi, örökségvédelmi, tulajdonosi, környezetvédelmi stb engedélyeket szerezhet, mert már olyan mélységű, ami döntési helyzetbe hozza a hatóságokat)
– kiviteli vagy tenderterv (ami a legutolsó csavarig mindent megtervez, még az építés organizációját is, részletes mennyiségkimutatással, méretezéssel, részletrajzokkal, árazatlan és árazott tervezői költségvetéssel, mindazzal a műszaki tartalommal, amivel valami kivitelezhetővé, és a műszaki ellenőr számára ellenőrizhetővé válik.)

Belefájdul már az olvasó feje? Pedig ez még mindig csak a jéghegy csúcsa.

Na pont ezek miatt van az, hogy a tervezőirodákban alapállapot az éjszakázás tervleadás előtt, pont ezért van, hogy a terveket értelmezni és átnézni sem lehet 8 nap alatt (ennyi most a kiemelt beruházásoknál megszabott véleményezési határidő), pont ezért van, hogy eltelik 3-4-5-7 év az első vázlatoktól egyáltalán odáig, hogy kivitelezési közbeszerzést lehessen kiírni egy ezeken a folyamatokon átesett munkára, és pont ezért nevet kínjában minden tervező, projektmendzser, hatósági ügyintéző és kivitelező azokon a szófordulatokon, amikor egy látványterv, egy ötletpályázat, egy tervpályázat másnapján tele van azzal a sajtó, hogy ”ilyen lesz”, tele van azzal a kommentszekció, hogy “mikor lesz kész és miért nincs már kész”.

Tegnap a Népliget ÖTLETPÁLYÁZAT eredményét hirdettük ki. A KONCEPCIÓTERV előtt vagyunk, ami ezekből az ötletekből leszűri, amit mi megbízóként gondolunk a sok-sok civil konzultáció után a Népliget jövőjéről és a reálisan megvalósítható elemekről.
Köszönöm mindenkinek azt a végtelen munkát, amit előkészítőként, kiíróként, tervezőként, zsűriként és szakértőként ebbe beletolt. Hatalmas munka volt. Amivel a Népliget rehabilitációja kapcsán elvégeztük a tervezési folyamat egytized részét. S miért kell ezzel ennyit “vacakolni”? Hát mert nincs rosszabb, mint egy át nem gondolt, a használók többsége által elitélt, a műszaki, költségvetési, szabályozási realitásokat figyelembe nem vevő rossz tervet kivitelezni.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás