A természeti törvények megsértése miatt a Nap egyre szigorúbb arcát fordítja felénk és ennek a törvénysértésnek súlyosan megfizetjük az árát.
A Napnak különleges szerepe van az életünkben. Ezt a tényt már régen felismerték az emberek, és tisztelettel fordultak a Nap felé. Ennek a tiszteletnek a jelei különböző formákban minden kultúrában mind a mai napig felismerhetők. A néprajzi és antropológiai művekből megismerhető szokások és napábrázolások mellett az épületek (elsősorban a templomok és azok tájolása), az irodalmi alkotások és a festmények is őrzik ennek a tiszteletnek az emlékét és a máig élő, bár elhalványult hatását.
A Nap és az emberek közötti szoros kapcsolatra utal az is, hogy a Napnak a művészeti ábrázolásokon és a gyermekrajzokon – minden kultúrában, ahol ezt megfigyelték – is gyakran emberarca van. Ezeken a képeken általában a Nap kedves, mosolygós és barátságos arcát fordítja felénk és arra is emlékeztet minket, hogy a Nap fénye, melege és éltető, gyógyító ereje milyen sokat jelent számunkra. A Napnak azonban van egy szigorú arca is! A Nap sugarai – elsősorban nyáron, a déli órákban – olyan erővel süthetnek ránk, amelynek az ózonréteg sérülésétől függetlenül is pusztító ereje van! A szabadban dolgozó emberek mindig is tudták, és tudják mind a mai napig, – főleg a tőlünk délebbre fekvő országokban -, hogy a déli órákban a Nap erős sugarai elől jobb az árnyékba húzódni. Az ózonréteg elvékonyodása óta a Nap erős sugarai még veszélyesebbé váltak számunkra.
Az élet kialakulásának és fennmaradásának a Földön egyik nélkülözhetetlen természeti feltétele az ózonréteg kialakulása volt, amely a Napból érkező, az életet veszélyeztető és pusztító ultraibolya (UV) sugarakkal szemben védelmet nyújtott a növényeknek, állatoknak és később az embereknek is. Az elmúlt évtizedekben azonban ez a védőréteg – egyértelműen az emberi tevékenység következtében – megsérült. Annak ellenére, hogy az ózonkárosító anyagok használatát nemzetközi egyezmény (a Montreáli Jegyzőkönyv, 1986) korlátozza, az előrejelzések szerint még közel 50 évig arra számíthatunk, hogy az UV-sugarak veszélyeztetik egészségünket. Az Egészségügyi Világszervezetnek 2009-ben az UV-sugárzásról kiadott állásfoglalása arra figyelmeztet, hogy világszerte nő a daganatos megbetegedések és halálozások száma, és több millió ember veszítette már el a látását az erős UV-sugárzás miatt. Ultraibolya sugárzás és egészség – WHO ajánlások (181 KB pdf)
Magyarországon is folyamatosan nő az erős UV sugárzás miatt kialakuló megbetegedések és halálozások száma. A természetbe történt beavatkozásnak egyre több áldozata van, és a jövőben ennek a számnak további növekedésére számíthatunk! Mindezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a természeti törvények megsértése miatt a Nap egyre szigorúbb arcát fordítja felénk és ennek a törvénysértésnek súlyosan megfizetjük az árát.
melanómaA kialakult új helyzetben egészségünk és életünk védelmében egyre jobban kell figyelnünk arra, hogy mikor milyen erősen süt a Nap. Számos más országhoz hasonlóan az UV adatok már Magyarországon is mindenki számára hozzáférhető nyilvános adatok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján nyilvánosságra hozza a másnapra várható UV-értékeket és az ún. UV térképeket. Az idei nyáron pedig már – ugyanezen a helyen – az öt mérőállomáson mért adatok folyamatosan megismerhetők.
Az erős sugárzás idején ajánlott védekezési módok ma már közismertek, és sok helyen megtalálhatók. Kifejezetten az átlagosnál is veszélyeztetettebb helyzetben lévő gyermekek védelme érdekében dolgozta ki az MTA Szociológiai Kutatóintézet és a Magyar Vöröskereszt a „Biztonságos napozás” című programot, amely a http://napsugarzas.hu/mta/index.php oldalon mindenki számára hozzáférhető. A szabadban dolgozók védelme érdekében tett eddigi lépések azonban kudarcot vallottak. Így azok az emberek az egészsége, – A KSH 2009-ben végzett adatfelvételének adatai alapján többségük férfi – akik a legerősebb UV sugárzás idején is kint kell dolgozniuk különösen nagy veszélynek vannak kitéve.
A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás az egészségünk és az életünk védelmében elengedhetetlen. A társadalom alkalmazkodó képességének azonban komoly és erős korlátai vannak. Ezek a korlátok egy hosszú és jól átgondolt társadalmi változás eredményeként gyengülhetnek meg és alakulhatna ki az élet védelmét jelentő új szokások. Az új nyári szokások kialakulását segítik elő azok a változások, amelyek már Magyarországon is megfigyelhetők: az öltözködésben és a napi időbeosztásban is. Az alkalmazkodást elősegítő változás az is, hogy néhány helyen már figyelmeztetik a fürdőzőket az UV sugárzás aktuális értékeire (például Keszthelyen, Sopronban, Vácon és a Balaton partján több strandon), a sajtó is egyre többet foglalkozik ezzel a kérdéssel és elkészült már az első helyi szintű hőség- és UV riadó terv is, amelyet Tatabányán dolgoztak ki.
A szükséges változások elősegítése érdekében alakult meg a Napsugárzásvédelmi Testület, amelynek elnökségében számos érintett szakterület (szemészet, bőrgyógyászat, sugárbiológia, meteorológia, egészségvédelem, szociológia) tekintélyes képviselői vesznek részt.
A Testület célja, a társadalom alkalmazkodóképességének erősítése és az, hogy minél többen ismerjék fel, hogy nincs más lehetőségünk: Ha a természetes védelmet elrontottuk, akkor sokkal jobban figyeljünk oda a Nap pusztító és éltető erejére.
Antal Z. László
a Napsugárzsásvédelmi Testület elnöke
Napsugárzásvédelmi Tudományos Testület
A természet és a társadalom kapcsolata az elmúlt évszázadokban jelentősen megváltozott. Magyarországon a legtöbb embert a megváltozott viszonyok ártalmas következményei közül – az ózonréteg elvékonyodása miatt – a Napból a Földre érkező erős UV- sugárzás egészséget veszélyeztető szintje érinti.
A nemzetközi gyakorlatban szokatlan gyorsasággal megszülettek azok az ENSZ tagállamok által aláírt megállapodások, amelyek az ózonréteg elvékonyodását okozó gázok kibocsátását korlátozták. Az ózonréteg védelme érdekében tett lépések ellenére arra kell számítanunk, hogy a Napból a Földre érkező erős ultraibolya sugárzás még évtizedeken keresztül veszélyezteti egészségünket és életünket. Ezért indította el a WHO Sun protection (Nap védelem) elnevezésű programját, és ezért kezdte meg tevékenységét hasonló céllal számos nemzetközi és országos szervezet is. Ezek a szervezetek a természetben történt változáshoz való megfelelő társadalmi alkalmazkodást kívánják elősegíteni.
Magyarországon már évek óta folyamatosan jelennek meg azok a tudományos közlemények, amelyek az UV- sugárzás káros következményeire és ezek megelőzésének lehetőségeire hívják fel a figyelmet és a sajtó is gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mindezek ellenére – számos más országhoz hasonlóan – Magyarországon is folyamatosan nő az ultraibolya sugárzással összefüggő betegségek (elsősorban bőrdaganatok, szembetegségek és immungyengeség) és halálesetek száma. Az UV – sugárzás egészségügyi ártalmaival és a megelőzés lehetőségeivel foglalkozó szakemberek ezért határozták el 2009-ben, hogy megalapítják a Napsugárzásvédelmi Tudományos Testületet.
A Testület céljai a következők:
1. A különböző szakterületeken felhalmozott ismeretek alapján a kialakult helyzetet elemző és a szükséges óvintézkedéseket bemutató szakmai anyagok készítése.
2. Az elkészült tanulmányok alapján azoknak az intézményeknek tájékoztatása, amelyeknek az átlagosnál nagyobb a lehetősége a természetes ultraibolya sugárzás miatt kialakult kockázatok csökkentésére.
3. A hazai és a nemzetközi tudományos eredmények folyamatos nyomon követése és ezeknek az eredményeknek egy mindenki számára hozzáférhető helyen való megjelentetése (www.napsugarzas.hu).
4. Az érintett Minisztériumok folyamatos tájékoztatása a legújabb tudományos eredményekről és a nemzetközi szinten alkalmazott új megoldásokról.
5. A társadalom alkalmazkodóképességének erősítése. Ennek érdekében a megváltozott körülmények minél pontosabb és részletesebb ismertetése, a megelőzés lehetőségeinek bemutatása és ezek alkalmazásának elősegítése.
A Testület elnökségi tagjai:
Antal Z. László, szociológus, a Testület elnöke bMTA Szociológiai Kutatóintézete, Éghajlatváltozás Kutatóműhely vezetője, kandidátus
Bakos József, mb. főosztályvezető OSSKI, Sugáregészségügyi Főosztály II. Nem-ionizáló Sugárzások
Németh János, tanszékvezető egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika
Páldy Anna, igazgatóhelyettes főorvos Országos Környezetegészségügyi Intézet, kandidátus
Polacsek Györgyi, tanár, a Testület alelnöke Magyar Vöröskereszt
Tóbiás Richárd, közgazdász, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke
Tóth Zoltán légkörfizikus, meteorológus, a Testület alelnöke Országos Meteorológiai Szolgálat
Wikonkál Norbert, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani- és Bőronkológiai Klinika, PhD, med. habil.
Kapcsolódó anyagok:
