Zaj hatására a szervezet stresszhormonokat termel (adrenalin, kortizol), az érfalak merevebbé válnak, a vérnyomás megnő. A zaj frekvenciájától függően zavarja egyes szerveink működését is. Hosszú távú hatása nagyon szerteágazó, és a szervezet szinte minden részét érinti.
Öt európai lakos közül legalább egy, egészségre káros mértékűnek tekinthető zajszennyezésben él. Becslések szerint Európában 113 millió embert ér a nappali, esti és éjszakai forgalomból származó, 55 decibel (dB(A)) vagy azt meghaladó szintű zaj hosszú távon. Zaj hatására a szervezet stresszhormonokat termel (adrenalin, kortizol), az érfalak merevebbé válnak, a vérnyomás megnő. A zaj frekvenciájától függően zavarja egyes szerveink működését is. Hosszú távú hatása nagyon szerteágazó, és a szervezet szinte minden részét érinti, többek között: hallásküszöb emelkedés, halláskárosodás, szív és érrendszeri problémák, ingerlékenység, fáradtság, vegetatív idegrendszeri problémák, látászavar, emésztési zavarok, mozgásszervi panaszok, anyagcsere felborulása, cukorbetegség, daganatos betegségek alakulhatnak ki.
Miután a káros mértékű zajért 80%-ban a közlekedés felelős, ezért elsősorban itt lehetne eredményeket elérni. A rezgéscsillapított burkolatok, a forgalomcsökkentett övezetek kiterjesztése, hatékony hangszigetelés, sebességhatárok csökkentése, a kerékpározás és más csak mérsékelt zajjal járó közlekedési módok előnyben részesítése mind eszköz lehet. Ne felejtsük el azt sem, hogy ami az egyik embernek muzsika, az a másiknak fájdalmas zaj lehet. Például egy átalakított kipufogóval közlekedő autós bizonyára élvezi a dübörgést, de nem így gondolják azok, akik a járdán sétálva fülükhöz kapnak a fájdalmas zaj miatt – írta a Levegő Munkacsoport.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség részletes cikke szerint az EEA legújabb, „Zaj Európában – 2020” („Noise in Europe – 2020”) című jelentése alapján Európában a zajszennyezés elsődleges forrása a közúti forgalom, és előrejelzéseik szerint a zajszint a következő évtized során a városok terjeszkedése és a mobilitás iránti fokozott igény miatt mind a városi, mind a vidéki területeken emelkedni fog. A vasút, a légi közlekedés és az ipar alkotják a környezeti zajszennyezés további fő forrásait.
A jelentés a zajszennyezésben mutatkozó tendenciákról ad friss információkat a 2012-2017 közötti időszakra vonatkozóan. Áttekintést ad továbbá a jövőre vonatkozó zajelőrejelzésekről, valamint az ezzel összefüggő egészségügyi hatásokról Európában, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) zajnak való kitettség egészségügyi hatásaira vonatkozó iránymutatásai alapján. Az EEA korábbi, az európai zajszennyezésre vonatkozó 2014-es értékelésére építve a jelentés megvizsgálja a zajexpozíció kezelésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket is, és áttekinti, milyen előrelépések történtek az európai uniós jogszabályokban a zajszennyezéssel kapcsolatban előírt EU-s célkitűzések teljesítése felé, beleértve a környezeti zajjal foglalkozó irányelvet és az EU 7. környezetvédelmi cselekvési programját (Environmental Action program, EAP).
Becslések szerint 113 millió embert ér a nappali, esti és éjszakai forgalomból származó, 55 decibel (dB(A)) vagy azt meghaladó szintű zaj hosszú távon. A legtöbb európai országban a városi környezetben élő lakosság több mint 50%-a 55 dB-es vagy magasabb közúti zajszintnek van kitéve a nappali, esti és éjszakai időszakban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a zajszint már okozhat egészségügyi problémákat. Az Európai Unió az 55 decibelt meghaladó szintű zajnak való hosszú távú kitettséget magas zajszintnek tekinti.
Jelentős egészségügyi hatások
A zajnak való tartós kitettség jelentős hatással van az egészségre. Az EEA-nak a WHO legújabb adatain alapuló becslése szerint az ilyen kitettség Európában évente 12 000 idő előtti elhalálozásért tehető felelőssé, és 48 000 esetben járul hozzá új iszkémiás szívbetegséghez (amelyet a szív artériáinak érszűkülete okoz). Becslések szerint emellett 22 millió embert érint tartós, magas szintű terhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban. Az Egészségügyi Világszervezet bizonyítékai alapján ezek az egészségügyi hatások már a zajról szóló uniós irányelvben meghatározott, adatszolgáltatási küszöbértékek alatt elkezdenek megjelenni, így valószínűleg alulbecsült az előfordulás mértéke. Az uniós irányelv hatálya alá tartozó országok által szolgáltatott információk továbbá nem fednek le minden városi területet, utat, vasutat és repülőteret.
22 millióan vannak kitéve magas szintű vasúti zajnak, 4 millióan légi járművek okozta magas szintű zajnak, és 1 milliónál kevesebben az ipar által okozott magas szintű zajnak. Az emberekre gyakorolt hatásokon túl a zajszennyezés egyre nagyobb fenyegetést jelent a szárazföldi és a vízi vadvilágra egyaránt. A zaj csökkentheti a szaporodás sikerességét, növelheti a mortalitást, valamint hatására egyre nagyobb mértékben menekülnek az állatok csendesebb területekre.
A zajra vonatkozóan 2020-ra előirányzott uniós célkitűzések nem fognak teljesülni
Bár történtek előrelépések az Európai Unió tagállamai részéről a magas zajszintnek kitett területek jobb feltérképezése és jelentése terén Európa-szerte, a környezeti zajra vonatkozó átfogó politikai célkitűzések egyelőre nem teljesülnek. Különösen a 7. környezetvédelmi cselekvési program keretében 2020-ra előirányzott, a zajszennyezés csökkentésére és a WHO által javasolt zajexpozíciós szintek felé való elmozdulásra vonatkozó célkitűzés nem fog teljesülni. Az előrejelzések szerint a jövőben a városok terjeszkedése és a mobilitás iránti fokozódó igény miatt növekedni fog a zajszennyezés.
Az uniós irányelv keretében megkövetelt adatok több mint 30%-a a jogszabályban meghatározott 2017-es adatszolgáltatási határidő lejártát követően sem áll rendelkezésre. A jelentős késlekedés arra enged következtetni, hogy az országok esetleg nem tették meg a zajszennyezés kezelése érdekében szükséges lépéseket. A jelentésben hozzáteszik, hogy javítani kell a végrehajtást is — ez a megállapítás alátámasztja az Európai Bizottság egyik nemrégiben közzétett, külön értékelésében az irányelvben előírtak végrehajtásával kapcsolatban levont következtetéseket.
A zajszint csökkentésére irányuló intézkedések
Egyes országokban már többféle intézkedést hoztak a zajszint csökkentésére és kezelésére, azonban az EEA jelentése szerint továbbra is nehézkes ezek előnyeinek az egészségi állapotra gyakorolt pozitív hatások szempontjából történő értékelése. A városok zajszintjének csökkentésére irányuló legnépszerűbb intézkedések például a régi, kövezett utak burkolatának simább aszfaltra cserélése, a jobb forgalomirányítás, és a sebességkorlátozás 30 km/h-ra csökkentése. Emellett vannak a tudatosság növelését, valamint az emberek viselkedésének megváltoztatását célzó intézkedések, hogy a kevesebb zajjal járó közlekedési módokat, például a kerékpárt, a gyaloglást vagy az elektromos járműveket válasszák.
Jelentős számú ország, város és régió jelölt ki úgynevezett csendes területeket is, többségében parkokat vagy zöldterületeket, ahova az emberek elmenekülhetnek a városi zaj elől. A jelentés szerint ennél többet kell tennünk a városokon kívüli csendes területek kialakítása és védelme érdekében, valamint azért, hogy hozzáférhetőbbé tegyük ezeket a területeket a városokon belül.
Az Európai Unió környezeti zajról szóló irányelvének háttere
A lakosság zajnak való kitettségét a környezeti zajról szóló irányelv (Environmental Noise Directive, END) keretében két adatszolgáltatási küszöbérték alapján monitorozzák: az egyik a nappali, esti és éjszakai időszakra vonatkozó mérőszám (den, vagyis nappali, esti és éjszakai zajmutató), ami a „zajterheléssel” járó zajszinteket méri, a másik pedig az éjszakai időszakra vonatkozó mérőszám (éjjeli vagyis éjszakai zajmutató), amely az alvás megzavarását hivatott mérni. Ezek az adatszolgáltatási küszöbértékek magasabbak a WHO által javasolt értékeknél, és jelenleg nincs érvényben olyan módszer, amellyel nyomon lehetne követni az utóbbi, alacsonyabb értékek felé történő elmozdulást.
