A brazil környezetvédelmi hatóság engedélyével épül az Amazonason a gigantikus méretű Belo Monte vízi erőmű. Pár éve kering a neten a síró kayapó indián törzsfőnök fotója, mellyel az ellenzőket aktivizálják aláírásra.
Raoni elárulta, hogy a képen nem a kormány döntése miatt sírt. Ugyanakkor a fotó és a szöveg együttese rendkívül hatékonynak bizonyult: emberek százezrei írták alá világszerte a tiltakozó petíciót.
A Life.hu sorozatában olyan híreket, történeteket vizsgál meg, amelyek nagy népszerűséget érnek el az interneten, ám cseppet sem biztos, hogy mindig (teljesen) igazak. Az amazóniai őserdők kiirtása ellen tiltakozó körüzenet ráadásul felveti a kérdést: megengedhető-e a manipuláció jó cél érdekében?
Az angol nyelvű internetes oldalakon körülbelül két éve kering, nálunk tavaly ért el nagy népszerűséget, de mostanában újra több helyen felbukkant az a közösségi oldalakon megosztott fotó és képaláírás, ami igazi is meg nem is. Az ügy, amelyet szolgál valós, és ráadásul fontos is: a Brazíliában épülő, Belo Monte nevű gát elleni tiltakozásra buzdít, mely működése következtében több százezer hektárnyi őserdő fog elpusztulni. Ez pedig nemcsak az otthonukat vesztő, hagyományos életformájú indián törzsek miatt jár szomorú következményekkel, de súlyosan érintheti az egész bolygó éghajlatát és oxigénellátását is. A fotó ugyanakkor nem azt ábrázolja, amit a képaláírás állít róla, noha a szándék valószínűleg cseppet sem a visszaélésről, mint inkább a segítésről szólt.
A nyitókép alapjául szolgáló fotó, mely bejárta a világot, a következő szöveg lett mellékelve:
"Remélem, ez a kép beutazza a világot… Amíg az újságok és a televízió másról sem beszél, mint a celebek életéről a kayapó indián törzsfőnöknek élete legrosszabb hírével kell szembenéznie: Dilma, Brazília új miniszterelnöke engedélyt adott egy óriási vízi erőmű létesítésére (a harmadik legnagyobb a világon). Ez egyben a halálos ítélete a völgyben élő embereknek, mert a gát létesítése 400.000 hektár erdőt fog hullámsírba temetni.
Több mint 40.000 bennszülött indiánnak kell új otthont keresnie. Ezzel egyetemben megsemmisül a természetes környezet, az elpusztult erdőkkel együtt sok faj fog eltűnni a föld színéről. Az egészben a legmegrendítőbb az – ami miatt szégyellem, hogy a nyugati civilizációhoz tartozom -, ahogy a kayapó törzsfőnök reagált a történtekre, amikor meghallotta a döntést. Az emberi méltóságát sárba tiporva reménytelenül ült szemben a kapitalista ‘haladással’ a modern, rablógazdaságot támogató civilizációval, ami nem fogad el más értékrendet.
De tudjuk, hogy egy kép többet ér ezer szónál, megmutatja a valódi igazságot, mi az ára a nagytőkés gondolkodásnak, amit a ‘minőségi életnek’ nevezett oltáron áldozunk fel. Írd alá az AVAAZ petícióját, hogy leállítsák a gát építését. Itt az ideje, hogy felébredjünk."
Brazil vizierőmű terv Monte BeloAkkor nézzük a tényeket! A hat kilométer hosszúra tervezett gát és vízerőmű valóban létezik, a brazil állam 2011-ben adott engedélyt rá, jelenleg is épül, Belo Monte a projekt neve.
Az állami szakértők szerint emberek tízezreinek ad majd munkát, a szénerőművekhez képest pedig környezetbarátabb és olcsóbb módon elégíti majd ki az egyre nagyobb energiaigényű hatalmas ország szükségleteit. Az ellenzők (köztük például Sting és James Cameron filmrendező) szerint azonban súlyos barbárság és felelőtlenség megépíteni a gátat: négyszázezer hektár őserdő pusztul el miatta, őslakosok tízezreit kell kitelepíteni, ráadásul gazdaságilag is kockázatos a vállalkozás. A Föld légkörére nézve pedig akár komoly következményekkel is járhat.
A fotón látható személy pedig tényleg egy indián törzsfőnök, a kayapók Raoni nevű első embere, aki valóban aktívan harcol a gát megépítése ellen. Ugyanakkor a fénykép nem ilyen alkalomból készült, és a legkevésbé sem emiatt sír rajta (furcsa is lenne ez egy büszke indián törzsfőnöktől): egy rég látott rokon viszontlátása feletti örömben ejtett könnyeket. "Nem a kormány döntése miatt sírtam. Harcolni fogok. Élek, erős vagyok, és amíg ez így marad, addig harcolni fogok az embereimért" – nyilatkozta Raoni. Ugyanakkor a fotó és a szöveg együttese rendkívül hatékonynak bizonyult: emberek százezrei írták alá világszerte a tiltakozó petíciót.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hiába. Bár jogi eszközökkel sikerült késleltetni a projekt beindítását, és továbbra is akadnak még engedélyek, melyeket nem kapott meg a Belo Monte, de az építkezés közben már zajlik, és a tervek szerint 2015-re működésbe lép az erőmű. A gátról és a körülötte zajló küzdelemről pedig itt olvashatnak naprakész információkat az érdeklődők.
