Nem lehet az évezredek óta bányászatból élő verespataki közösséget halálra ítélni, és elküldeni erdei gyümölcsöt szedni – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia kulturális minisztere.
A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie.
A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest "radikálisan megváltoztatták álláspontjukat" a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást.
Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése.
Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az "A" kategóriás műemlékek listáján.
Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most "ökológiai és kulturális katasztrófa van". "Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út" – mondta Kelemen Hunor.
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem.
A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról.
A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.
