Nem nézhetett bele a paksi erőmű bővítéséről szóló dokumentumokba Szél Bernadett, aki ma előbb Fónagy János államtitkárral majd Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel találkozott – ezt az LMP társelnöke jelentette be a tárca épülete előtti sajtótájékoztatóján. Felmondaná az “Orbán-Putyin-paktumot” az Összefogás
Az LMP politikusa elmondta, az összes, a bővítéshez kapcsolódó iratra kíváncsi, a szerződésekre, a hatás- és háttértanulmányokra és a kockázatelemzésekre is. Hangsúlyozta, hogy országgyűlési képviselőként joga van ahhoz, hogy még a minősített iratokba is betekintsen. Azt is elmondta, hogy a Fónagy Jánossal és Németh Lászlónéval való találkozója között a minisztertől megérkezett a válasz arra a február 12-én írt levelére, amelyben betekintést kért a dokumentumokba. Szavai szerint a kilenc oldalas válaszban nemet mondtak kérésére.
A megbeszélésről azt mondta, Németh Lászlóné elismerte, a paksi bővítés ügyében "előbb volt szerződéskötés, mintsem a kormány felhatalmazást adott volna rá". Egyelőre még nem dőlt el, hogy mikor kerül a parlament elé a hitelszerződésről szóló megállapodás – ismertetett további részleteket. Szavai szerint a miniszter azt is közölte vele, hogy az ütemtervről a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) már megállapodott Moszkvában. Hozzátette: Németh Lászlóné három megvalósítási ütemtervről beszélt, de a miniszter elmondása szerint ezek nem azonosak azokkal a megvalósítási megállapodásokkal, amelyekre a parlament által is megszavazott egyezmény is utal. Végül kitért arra is, hogy a hatástanulmányok ügyében Németh Lászlóné MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-hez irányította.
Felmondaná az "Orbán-Putyin-paktumot" az Összefogás
Az ukrán nép törekvéseinek támogatására, az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondására és a hazai gáztározók feltöltésére kéri fel a kormányt az a határozati javaslat, amelyet az ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok nyújtottak be az Országgyűlésnek tegnap. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa az MTI-nek elmondta: arra számítanak, hogy a kormányoldal még egy parlamenti ülést tervez márciusra, de ha mégsem, akkor megvizsgálják a rendkívüli ülés összehívásának lehetőségét. Karácsony Gergely azt mondta: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy a paksi bővítésről szóló hitelszerződés miatt módosítani kell az államadósság-plafonról szóló törvényi rendelkezést, és emiatt rendkívüli ülés is elképzelhető.
Az összefogás pártjai ebben az esetben szeretnék napirendre venni az Ukrajnában kialakult politikai helyzetről szóló, kedden beterjesztett határozati javaslatukat. Ha viszont a kormányoldal néhány napon belül nem hív össze rendkívüli ülést, a baloldali összefogás megvizsgálja ennek lehetőségét – közölte Karácsony Gergely, jelezve, hogy ennek részleteiről még nem egyeztek meg.
Az országgyűlési törvény szerint a rendkívüli ülés összehívását a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők ötöde kezdeményezheti, megjelölve az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet. Kérelmükre a házelnöknek az ülést lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra össze kell hívnia. A parlament jelenleg 381 tagú, azaz 77 képviselő aláírása szükséges a rendkívüli üléshez. A baloldali összefogás pártjainak és az LMP-nek együtt 72 képviselője van, de van még kilenc független képviselő a jobbikosokon és a kormánypártiakon túl.
Hétfőn Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője közölte, hogy a Ház rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik az ukrán válsággal összefüggésben. Egyúttal jelezte, hogy Mesterházy Attilához, az MSZP frakcióvezetőjéhez fordul támogatásért. Schiffer András azt mondta, törvényjavaslatban indítványozzák az "Orbán-Putyin-paktum" felmondását, míg határozati javaslatuk az orosz "atomgyarmatosítás leállításához szükséges intézkedéseket" tartalmazza. Ezeket azonban kedd délutánig még nem nyújtották be az Országgyűlésnek.
A Mesterházy Attila, Tóbiás József (MSZP), Molnár Csaba (DK) és Karácsony Gergely által beterjesztett határozati javaslat kinyilvánítaná, hogy Ukrajna függetlensége és békéje Magyarország számára rendkívül fontos. Javaslatuk alapján az Országgyűlés szolidaritásáról és támogatásáról biztosítaná "az önrendelkezési jogáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő" ukrán népet, köztük a kárpátaljai magyarokat, hangsúlyozva azonban, hogy a kialakult válság békés, erőszakmentes, a polgárháborút elkerülő megoldását támogatja.
Felhívnák a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kötelezettségeket Oroszországnak is be kell tartania, ugyanakkor elítélnék, hogy Ukrajnában egyre erőteljesebben lépnek fel a szélsőséges nacionalista csoportosulások, fenyegetve az etnikai és nyelvi kisebbségeket, így a magyar közösséget is. Felkérnék a kormányt, tegyen meg mindent az ukrán válság békés rendezése érdekében, és minden rendelkezésére álló eszközzel – politikai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtással is – támogassa az ukrán nép törekvéseit, hogy államuk területi integritását és szuverenitását megőrizhessék, békében és szabadon élhessenek a szülőföldjükön.
Az Összefogás indítványa alapján a Ház felkérné a kormányt, hogy haladéktalanul küldjön írásos értesítést Oroszországnak a paksi atomerőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondásáról. "Szuverén országot megszálló, más népek önrendelkezését nem tisztelő állammal – nemzetbiztonsági jelentőségű és nemzetstratégiai fontosságú – együttműködést a szabad Magyarország nem folytathat" – írják az előterjesztésben, amely emellett szorgalmazza a magyarországi gáztározók haladéktalan feltöltését az ország energiaellátásának biztonsága érdekében.
