A rovat kizárólagos támogatója

A Silent Spring (Néma tavasz) 1962. szeptember 27-én jelent meg először, amit megelőztek a New Yorker-ben Rachel Louise Carson 1962. júniusában megjelentetett írásai. John F. Kennedy is olvasta ezeket, és később Abraham Ribicoff  szenátusi bizottsága 1963-ban meg is hallgatta a mondanivalóját. Darvas Béla írása.

A tengerbiológus Rachel Louise Carson (1907-1964) – a leletei szerint – már búcsúzott attól a bolygótól, ami olyan fontos volt neki. A másfél év alatt, ami hátra volt még, anonim bértolnokok tépték. A Monsanto (ma a Bayer része), a Velsicol (vagyona a Novartis-on át vezetett a Syngenta-hoz, amelynek tulajdonosa ma a ChemChina), az American Cyanamid (a Monsanto → Bayer utat járta be) és a National Agricultural Chemical Association (USA) mindent megtettek Carson diszkreditálásáért. A könyve azonban utat talált az olvasók szívéhez, bár ő ezt a sikert már nem érhette meg.

Carson könyve a Néma tavasz ma a növényvédelmet érintő környezetvédelem nulladik kilométerköve, alapmű, ami irodalmi angolsággal jövőképeket vetít nekünk.

Carson korához képest a felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok száma a hatszorosára emelkedett. A hatvanas évekbeli 50-ől 350 fölé nőtt (2001-2002), majd az EU re-regisztrációs tevékenysége nyomán 2008-tól úgy 250 körül stabilizálódott. 2012-2015 között növényvédőszer-maradékok miatt évente 400 fölötti RASFF intézkedés vált emiatt szükségessé az Európai Unió élelmiszer-importpiacán. Ez egyáltalán nem elhanyagolható nagyságrend, s ennek közel harmada komoly veszélyeztetést jelentett a fogyasztókra.

Az EU re-regisztrációs programjában a kilencvenes évek első felében talajban élő, szervesanyag-aprító, a humuszképződést elindító gerinctelen állatokat (pl. ízeltlábúak lárvái, giliszták, ugróvillások, páncélosatkák) veszélyeztető idegméreg-alapú talajfertőtlenítő szerek akadtak fenn (pl. fonofos). Ezek munkaegészségügyi balesetveszélyessége kiemelkedő volt. Az EU re-regisztrációja során 2008-ig betiltották az aldicarb, carbofuran, carbosulfan, diazinon és phorate hatóanyagokat […]
Az Európai re-regisztráció másik nagy eredménye a mutagén (pl. aldicarb, captan, carbaryl, chlorothalonil, deltamethrin, dichlorvos, dimethoate, malathion, phorate, thiram ziram stb.) és így karcinogén hatású (lindane, glyphosate, 2,4-D, chlorothalonil stb.) vegyületek használatának betiltása az Európai Unió területén. Közülük azonban a glyphosate és 2,4-D gyomirtók még ma is használhatók, továbbá a deltamethrin hatóanyagot csípőszúnyog-imágók irtására évtizedek óta falvaink lakosságára permetezik és füstölik.

A Föld forrásai sok helyen nem harmonizálnak már ma sem a lakossági létszámmal, s ennek súlyos környezetszennyezés, illetve ma a talajok termékenységének romlása (vö. a lovak számának, így trágyájának drámai csökkenése), míg távlatosan éhezés a következménye. Ipari szennyvíziszapból és a kipufogógázokkal szennyezett városi zöldhulladékból készült komposzttal szerves trágyát pótolni tévút. A növényvédő szerek használatának nem a teljes tagadása jelen pillanatban a megoldás, hanem az ökotoxikológiai szempontok szerinti szigorú megválogatásuk. Úgy gondolom, hogy a korában csak a klórozott szénhidrogéneket megtapasztalt Carson is így látná ma. A szigorú hatóanyag re-regisztráció (ismételt megfeleltetés) szerintem kitűnő ötlet, ami optimalizálni igyekszik a jelenkori lehetőségeinket. A gombaölő szereket illetően az európai re-regisztráció még nem oldott meg túl sokat (nincsenek helyettesítő technológiák), s a hormonmulánsok kiszűrése is nagyon lassan halad. Nem vizsgáltuk még felül következetesen (lásd a diquat és a bromoxynil kivonása) a betakarítás előtti állományszárítást, ami ezért ma döntően a vízszennyező glyphosate hatóanyagra épül.

Az elvileg szintetikus hatóanyagok nélkül termelő biogazdálkodással egy sokkal biztonságosabb szinten vannak bajok. Ökogazdaság-alapításkor nem ellenőrzik jelenleg a talajokat klórozottszénhidrogén-tartalmukra (pedig gyakori), nincs öntözővíz-monitorozás, pedig a víz sokféle szintetikus anyagot szállíthat hozzánk. A réz- és kéntartalmú készítmények a talaj mikrobiális életközösségeit megváltoztatják és a réz fel is halmozódik. Immunmoduláns hatása köztudott. A természetes eredetű hatóanyagokat is többnyire szintetikus anyagokkal formázzák.

Ráadásul nemcsak a mezőgazdaság felől érkezhet. A környezetünkben deltamethrin hatóanyaggal végzett csípőszúnyog-irtáskor a hatóanyag fele a talajszintet eléri. A biológiai növényvédelem lenne a megoldás, ha nem lenne fölöttébb bonyolult a szuperszelektív technológiák alkalmazása a kártevőközösségek ellen. Egyetlen láncszem hiánya összedönti a kínos gonddal épült fenntartható modellt. A Műanyagkorban élünk, a bolygót mi alakítottunk ilyen leharcolttá. A 22-es csapdája, ha mindezt a túlnépesedésre vetítem rá. A forrás és a fogyasztó egyensúlya mára végzetesen sérült, a környezetszennyezés globális felmelegedést, továbbá energia- és alapanyag-hiányt idézett elő.”

A cikk tartalma először angolul jelent meg: B. Darvas: Silent Spring: Landscape after sixty years. Ecocycles, 8 (1): 99-102.
Majd magyarul itt: Ökotoxikológia.

Ajánljuk még: Halála után is támadják a környezetvédelem ikonját – 60 éve jelent meg Rachel Carsontól a Néma tavasz

Kapcsolódó anyagok:

Tudósokat sároztak be és tudatosan hazudták, hogy nincs bizonyíték az éghajlatváltozásra

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek