Ismét mérgezett madarakat tálaltak a Milvus Csoport alkalmazottai Nagyszalonta határában. A korábbi esetekben parlagi sas, most egy rendkívül ritka, Partiumban csupán átvonuló fakó rétihéja is mérgezés áldozata lett.
Itt a tavasz, ismét beindult a mérgezési hullám. Az elmúlt napokban több szomorú hír is megjelent. A minapi rétisasok után újabb áldozatokat szedett a hazai mérgezési láz. Az egyik kiskunsági vadászterületen három barna rétihéja, egy egerészölyv és egy fokozottan védett – műholdas nyomkövetővel felszerelt – kerecsensólyom esett áldozatul a szándékosan kihelyezett méregnek.
Napjainkban olyan mérgezéses esetekkel is gyakran találkozunk, amikor a szőrmés és tollas ragadozókat célirányosan mérgezik. Legtöbbször egyes, vadászatban érdekelt egyének állnak a mérgezéses esetek mögött. A mérgezésben elpusztult ragadozómadarak sokszor a rókák, kóbor kutyák számára kihelyezett mérgezett csalik áldozataik lesznek, de előfordul, hogy egyes apróvaddal táplálkozó tollas ragadozók, például sasok ellen irányulnak ezek az illegálisnak minősülő tevékenységek. A szomszédos Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnőtt a mérgezés miatt elpusztult ragadozómadarak száma, és különösen érzékeny veszteségeket szenvedett az a parlagi sas, amely védelméért évtizedek óta küzdenek a természetvédelmi szakemberek. Nem véletlen, hogy az egyik újonnan induló LIFE projekt épp ezekre a problémákra keres megoldást. Azonban ez a típusú veszélyeztető tényező nem korlátozódik csupán egyetlen országra, mint ahogy az világosan leszűrhető volt azon a nemzetközi konferencián, ahol a Milvus Csoport is képviseltette magát, és amelynek keretén belül számos, közép-európai országból érkező résztvevő mutatta be ezzel a tárgykörrel kapcsolatos tapasztalatait.
A kontinensünkön felderített mérgezéses esetek nagy többségénél a madarak pusztulását karbofurán okozza. Ez egy rendkívül mérgező rovarirtó szer, a halálos adag LD50 = 11 mg/kg (az LD50 érték azt jelzi, hogy mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok 50 %-ának pusztulását 24 órán belül). Jellemző példa az a skóciai eset, amikor egy madármérgezéses eset eljárása során, a hatóság 10kg karbofuránt talált egy vadőr házában. Ez a mennyiség elégséges lenne az összes skóciai ragadozómadár elpusztításához hatszorosan!
A méreg egyébként sajnos nem csak azokat az állatokat pusztítja el, amelyek közvetlenül a mérgezett csaliból esznek, azok a madarak sem menekülhetnek, amelyek egy karbofurán-mérgezésben elpusztult állat teteméből táplálkoznak! A karbofurán tartalmú szerek használata egyébként 2008 óta tiltott az Európai Unió összes tagállamában, így Romániában is, ennek ellenére még sokaknál maradhatott fenn elfekvőben jelentős mennyiség.
Ugyan kevés tudomásunk van arról, milyen horderejű ez a probléma Romániában, azonban egy több éve húzódó Bihar megyei eset arra hívja fel a figyelmünket, hogy a jelenség nálunk is fennáll. A Milvus Csoport alkalmazottai és önkéntesei felderítései nyomán több évre visszamenően rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek alapján biztosan állíthatjuk, hogy a nagyszalontai (Salonta) 34-es számú vadászterületen egy egyelőre megoldatlan, sorozatos mérgezéses esettel állunk szemben.
Kapcsolódó anyagok:
