Hosszú kutatás után a német kormány a jelek szerint megtalálta azt a módszert, amellyel képes lehet finanszírozni az égetően sürgető infrastrukturális nagyberuházásokat. Berlin ugyanis még 2011-ben – a 2008-as gazdasági világválság hatására – elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely féket tett az államadósság növekedésére, s ez mostanra nagyjából ellehetetlenítette a nagyszabású állami infrastrukturális beruházások megindítását.
A Covid-19 pandémiára, majd az Ukrajna elleni orosz invázióra hivatkozva a kormánykoalíciónak ugyan sikerült átmenetileg felfüggesztenie a korlátozásokat, ám az alkotmány megváltoztatásához kétharmados többségre lenne szüksége az Olaf Scholz vezette koalíciónak, az ellenzék azonban mereven elzárkózik az együttműködéstől.
Az új módszert az egyik legfontosabb fejlesztési területen vetik be, az országos hidrogén-csőhálózat 2055-ig tartó programját kívánják finanszírozni vele. A hidrogén alapvetően fontos az energiaátmenet szempontjából, a gáz kiterjedt használata nélkül nem lehet elérni a CO2-kibocsátás jelentős csökkentését. Az egyelőre csak a parlament felsőházában, a Bundesratban elfogadott program értelmében a szükséges 20 milliárd eurót úgy teremtik elő, hogy a hitelt nem a szövetségi kormány, hanem a köztulajdonban lévő befektetési bank, a KfW nyújtja, s a készülő hálózatot magánvállalatok működtetik majd, és a használati díjból befolyó összegek profitot termelnek az állam számára.
A finanszírozási módszer azt is lehetővé teszi, hogy az állam az első időkben szubvenciókkal segítse a hálózat első használóit, s ezt a kedvezményt később a megemelt díjakkal ellensúlyozzák. Bár a zöldek és a szociáldemokraták abban bíznak, hogy az új módszerrel megtalálták a többi jelentős program finanszírozását lehetővé tévő kiskaput, a harmadik koalíciós partner, a hitelféket támogató szabaddemokrata FDP figyelmeztette szövetségeseit: ha általánossá válik a módszer alkalmazása, a párt közbe fog lépni.
Német próbálkozások a hitelfék kijátszására
