Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Angus Deaton, a Princetoni Egyetem közgazdászprofesszora nyerte el a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért. A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda.
Angus Deaton 1945. október 19-én született Edinburgh-ban. A brit–amerikai kettős állampolgár a Princetoni Egyetemen a közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok professzora. Deaton a világban létező extrém szegénység, a kevesebb mint napi egy vagy két dollárból élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat, különös tekintettel az indiai National Sample Survey (NSS) által végzett háztartási felmérésekre. Kutatásai emellett kiterjednek a társadalmi helyzet, az egészség, a jövedelem és a végzettség összefüggéseire és nemzetgazdasági hatásaira is.
A professzor kutatásaival arra próbál rávilágítani, milyen rendszerben osztják meg kiadásaikat a fogyasztók az egyes javak között, egy társadalomban hogyan oszlik meg a jövedelem a kiadások és a megtakarítások között, illetve milyen módon és milyen mércével lehet hiteles képet alkotni a jólét és a szegénység mibenlétéről.
„Az egyedi fogyasztói döntések és azok összesített eredménye közötti kapcsolat elemzésével Angus Deaton nagyban hozzájárult a közgazdaságtan mikro-, makro- és fejlődéselméleti átalakításához – fogalmazott a döntés indoklásában Göran K. Hansson, a Svéd Tudományos Akadémia főtitkára. – A háztartási felmérések eredményét elemző kutatásainak köszönhetően pedig a gazdasági fejlődéselmélet összesített adatokra épülő elméleti tudományból részletes egyedi adatokra épülő empirikus tudománnyá alakult át.”
Egyre nagyobb szerepet kap a szegénység vizsgálata
A közgazdaságtanban is egyre jobban értékelik azokat a kutatásokat, amelyek a szociológia, a társadalom szempontjából vizsgálják a közgazdasági folyamatokat; ebbe a trendbe illeszkedik az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj odaítélése is – mondta Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek. Kovács Árpád kiemelte: a mai közgazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a szegénység vizsgálata a gazdaság maximális teljesítményére való törekvés kutatása mellett. A társadalmi kérdések vizsgálata egyre jelentősebb a közgazdasági kutatásokban is, a mostani elismerés is ezt mutatja – fűzte hozzá. (MTI)
Angus Deaton, az alulnézet forradalmasítója
Azért esett rá a svéd akadémikusok választása, mert a nyolcvanas években ő dolgozta ki azt a rendszert – John Muellbauerrel együtt –, amely képes megbecsülni az egyes termékek iránt megnyilvánuló keresletet. A kilencvenes években a fogyasztás és a jövedelem kapcsolatát feszegette. Ezt követően pedig a fejlődő országok háztartás-statisztikáira alapozva a szegénység és az életszínvonal mérésének új módszereit fejlesztette ki. A bizottság választása nagyon is időszerűnek látszik: a pénzügyi válság után a fejlett országok az elégtelen kereslet csapdájában vergődnek, és világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a vagyoni, jövedelmi, fejlettségbeli egyenlőtlenség.
A deatoni rendszer alkalmas arra is, hogy a kormányok kiszámítsák – föltéve persze, hogy szakértői ismerik a szakirodalmat –, hogy például az élelmiszerek áfájának vagy a személyi jövedelemadó kulcsainak a csökkentése mely társadalmi csoportokat hoz jobb, melyeket rosszabb helyzetbe. A tudós azt észlelte, hogy az egyéni háztartások jövedelme, illetve fogyasztása és megtakarítása egészen másként alakul, mint a makrogazdasági átlag. Ezt a paradoxont úgy oldotta fel, hogy nem az összesített és átlagolt makrogazdasági adatokból indult ki, mint előtte sokan, hanem a háztartások egyéni döntéseit vizsgálta, és így jutott – az adatsorokon alulról felfelé haladva – a politika számára is hasznosítható következtetésekre.
