Az egyik legizgalmasabb fejleménye az idei évnek a gazdaság területén a kriptovaluták, azaz a titkosított fizetőeszközök fölfutása. Ma egy bitcointranzakció energiaigénye kilenc amerikai háztartás egynapi energiafogyasztásával egyenlő. A virtuális pénz 22-es csapdája.
Főleg a 2009-ben ismeretlenek által alapított, bitcoin nevű virtuális pénz futott be szép karriert: csak idén 16-szorosára növelte értékét, és már tízezer dollár fölött jár az árfolyama. A bitcoin célja az volt, hogy olyan decentralizált pénzrendszer jöjjön létre, melyet nem irányít a bankrendszer vagy egy-egy szuverén állam pénzügyi politikája, használata pedig anonim.
Csak az egymással kommunikáló számítógépek memóriájában létezik, nincs fizikai megfelelője, tehát nincs bitcoin készpénz. Decentralizált és anonim jellegéből adódóan az egész rendszer szabályozatlan. A rendszer működését az teszi lehetővé, hogy minden felhasználó számítógépén megvan az a táblázat, ami folyamatosan frissíti, kinek éppen mennyi bitcoinja van. Tranzakció indításakor a többi számítógép megvizsgálja a kért ügyletet, visszaigazolja, majd egy úgynevezett blokkba tömöríti. A blokkokat időrendben fűzik egymás után, ezt hívják blokkláncnak, ami afféle digitális főkönyvként működik, és amit egyszerre láthat minden felhasználó. A bitcoin terminológiájában bányászoknak hívják a blokkláncot építő gépeket: ezek felelnek azért, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. Azután a blokkokért jutalomból bitcoint kapnak: így kerül folyamatosan új pénz a rendszerbe. Ennek is van viszont felső határa: összesen 21 millió bitcoint adhatnak ki, ezután az aranyhoz hasonlóan a meglévő mennyiség szabja meg a pénz értékét.
Sokan beszélnek arról, hogy a bitcoinnal olyan buborékot fújnak, amely előbb-utóbb kipukkan. De lehet, hogy nem ez jelenti majd a végét. A digitális valuta mögé fölhúzott, való világban működő, exponenciálisan növekedő informatikai rendszerek ugyanis egyre több energiát fogyasztanak. Annyira sokat, hogy már az egész bolygó ökológiai egyensúlyát veszélyeztetik.
A Grist.org cikke szerint egy bitcointranzakció energiaigénye kilenc amerikai háztartás egynapi energiafogyasztásával egyenlő.
Venezuelában, ahol a kormányzati beavatkozás nyomán olcsó az áram, már áramszüneteket is okoznak a bitcoin előállításával foglalkozó gépparkok. Ugyanígy Kínában, ahol az illegális bitcoinbányák a vízerőművek által előállított energiát csapolják meg. A cikk szerint a jelenlegi növekedési ütemmel számolva alig pár hónapon belül új energiaforrásokra lesz szükség, ez pedig áttételesen káros lehet a környezetre nézve.
Az MNO a cikkre hivatkozva azt írta, hogy 2019 júliusára a rendszer több energiát fog elhasználni egy évben, mint az Egyesült Államok lakossága hasonló idő alatt. 2020 februárjára pedig – szintén a jelenlegi növekedési ütemmel számolva – annyi energiát fog elhasználni a bitcoinrendszer, mint az egész világ, hacsak nem lesz sikeres valamelyik olyan vállalkozás, amely jelenleg is azon dolgozik, hogy energiahatékonyabbá tegye az ügyleteket. A hatékonyabb rendszerek azonban ismét több ezer bitcoinbefektetőt hozhatnak, amivel nem kerülünk ki az eredeti problémából.
