Minden más árupiaci cikket felülmúlva emelkedett eddig az európai szén-dioxid-kibocsátási kvóták árfolyama a piacokon. A megújuló energiaforrások terjedése, a fosszilis energiahordozók kiszorítása a mixből eredményezte a gyors drágulást, de a spekulánsok is rárepültek a piacra.
Tavaly triplázódott az európai szén-dioxid-kibocsátási kvóták ára, amelyet a cégeknek értékesítettek. A várakozásokkal szemben idén sem állt meg a drágulás, mintegy 200 százalékkal emelkedett az árfolyam júniusig. Szakértők szerint még nem ez a csúcs, de decemberre már visszaesés várható – írja a Bloomberg egy saját felmérésére alapozva. A kvóták rendszerét 2005-ben vezették be Európában, hogy így szorítsák vissza az államok és a cégek üvegházhatásúgáz-termelését. Leegyszerűsítve a lényeg az, hogy mindenki számára korlátozott mennyiségű fosszilis anyag égethető el, aztán, ha ezt túllépik, akkor bírságok és visszaszorítások jönnek. Viszont, ha valaki nem használja fel a saját limitjét, azt tovább értékesítheti.
Óriási üzlet most
A napi.hu szerint az államok 2013 óta minden évben vásárolnak a kvótákból, aztán azokat tovább értékesítik a vállalatoknak. Az idei engedélyekért viszont a – Bloomberg számításai szerint – 14,5 milliárd eurót fizethetnek a számukra. De közben az opciós piacokon is folyik a kereskedelem. Az engedélyek ára június végéig 4,2 százalékkal még emelkednek, majd az év végéig a jelenlegi szintről 5,2 százalékot csökkenhet a kereskedési költség – vélik a lapnak nyilatkozó szakértők. Az árbecslésük az, hogy 16 euró/tonna árfolyamig emelkedhetnek a szintek, aztán a 14,55-ös szintre eshetnek vissza. Csütörtökön a londoni opciós piacon 15,35-ös árfolyamon álltak.
Nem látom, hova lehetne még drágulni – mondta Jan Kresnik, a Belektron szlovéniai portfóliómenedzsere. A kibocsátók és a spekulánsok valószínűleg már felvásároltak az olcsóbb áron a jövő évi kvóták jó részét is. Jövőre azért lehet árcsökkenés a piacon, mert egyre szigorúbbak a károsanyag-kibocsátási szabályok az EU-ban és az egész kontinensen. Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a megújulók, így egyre kevesebb kvótára lesz szükség. Leginkább a cementgyártók és az építőipari cégek vannak nehéz helyzetben, amelyek nem igazán tudnak alternatívát találni, mert a szén-dioxid-kibocsátás náluk nehezen kiváltható.
Érdekesség viszont, hogy a Bloombergnek az RWE csoport pénzügyi vezetője, Markus Krebber azt mondta: a következő 3-4 évben még hiány lehet kvótákból – köszönhetően a szabályozók szigorításának, amelyek alapján a piac további kvótavágásokra számít. Ami viszont újabb drágulást hozhat. Kérdés, hogyan viselkednek majd a piaci szereplők. Jelenleg még van elérhető a kínálat, de ha a szereplők nem akarják eladni a kvótáikat, az további áremelkedéshez vezethet – érvelt a szakember a Die Weltnek.
Esnie kell, csak nem trükközzenek
A szén-dioxid-kibocsátási kvóták drágulása oda vezetett, hogy egyre kevésbé éri meg a szénalapú áramtermelés: míg 2012-ben majdnem 10 euró profitja volt egy megawattóra (MWh) áramon a szénerőműveknek. Most viszont ez visszaesett, és gyakorlatilag 0-1 eurónyi profittal tudják eladni. Kétéves előszerződéseknél pedig már 1-2 eurót is buknak rajta a német szénerőművek. Ennek részben oka, hogy megdrágult a szén, másrészt, hogy a zöldenergia nagy arányban jelent meg a piacon.
Viszont a karbonkvótáknál a szakértők szerint jön az áresés. A legtöbb spekuláns valószínűleg nem hosszú távú befektetésként ugrott rájuk, így hamarosan a piacra önthetik a szabad limitjüket. A kínálat bővülése pedig törvényszerűen együtt jár majd az áreséssel. Az eladás mellett szól a veszteséges áramtermelés a szénerőművekben, amely lassan értéktelenné teheti a kvótákat, tehát valószínűbb az eladási hullám most.
Most már minden a spekulánsok viselkedésén múlik, így az is, hogy az év végéig, hogyan alakulnak az árfolyamok – összegzett Jahn Olsen, a BNEF londoni elemzője a lapnak- írta a napi.hu.
