A madarak viselkedése egymástól több ezer kilométerre fekvő, rendkívül eltérő környezetben sem változik – állapította meg darvak megfigyelése alapján három magyar és egy finn ornitológus, akik a brit tudományos akadémiay Biology Letters című folyóiratában számoltak kutatásaikról.
Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, Végvári Zsoltot, az Európai Darukutató Csoport elnökhelyettesét, a Debreceni Egyetem Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park vezetőségének tagját, Barta Zoltánt, a Debreceni Egyetem professzorát, Székely Tamást, az Bathi Egyetem tanárát, valamint Pekka Mustakallio finn ornitológust az foglalkoztatta, hogy milyen hatással vannak az állatok magatartására az ökológiailag különböző helyszínek.
Tizennégy éve választották ki vizsgálataikhoz a darvakat, a hosszú távú vonuló fajok ugyanis kiváló lehetőséget nyújtanak személyiségük teszteléséhez egymástól messze lévő területeken. Különösen kiváló alanyai az ilyen típusú megfigyeléseknek a darvak, mert csoportosan pihennek és táplálkoznak, nagytestűek, és éles krúgató hangjukról már messziről könnyen felismerhetőek.
A Royal Society Biology Letters-ben publikált tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az ember jelenlétére, tevékenységének nyomára érzékeny darvaknál jellemző személyiségvonásként marad meg ez a viselkedés egymástól több, mint ezer kilométerre fekvő és gyökeresen eltérő élőhelyekkel borított területeken is.
– Azok a madarak, amelyek zavarással terhelt környezetben születtek, később és más helyen is elviselik az ilyen ingereket, a többiek viszont érzékenyek maradnak rájuk egész életükben – hangsúlyozta Végvári Zsolt. Az ornitológus kiemelte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfontosabb zavaró tényező maga az ember, amelynek tevékenységére a ragadózóknál is érzékenyebbek a darvak.
Mint mondta, az állatok viselkedésével kapcsolatos vizsgálatok nyomán pontosabban meg lehet tervezni azokat a területeket, amelyekre természetvédelmi szempontból, a biológiai sokféleség megőrzésének érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani. – A közvetlen emberi tevékenység hatását ma már viszonylag jól ismerjük, de arról már kevesebbet tudunk, hogy miként befolyásolják az éjszakai pihenőhely kiválasztásánál a darvakat és egyéb más vonuló madárfajokat az utak vagy a fényszennyezés – említett végül egy lehetséges jövőbeli kutatási témát az ornitológus.
