Másfél-kétliteres átlagfogyasztást ígérnek, a legtöbb országban adókedvezményeket, Magyarországon zöld rendszámot kaphatnak, a gyakorlatban viszont nem igazán környezetkímélők és takarékosak a plug-in hibrid autók.
Egy százezres mintán végzett felmérés eredménye megpecsételheti a sokáig a villanyautók felé vezető út fontos állomásának tartott konstrukció sorsát, ráadásul az Európai Unió éppen akkor helyezte kilátásba típusvizsgálati módszereinek szigorítását, amikor a hibridek népszerűsége kilőtt az űrbe. Miben tévednek a hivatalos tesztek, miben hibáznak a konnektoros autók gazdái, és mi várható a jövőben?
Nagyon sokféle autótípust neveznek manapság hibridnek, ám tévedés, hogy az összes takarékos, illetve kíméli a környezetet. A vegyes hajtású autók lehetnek kisebb-nagyobb távokat tisztán elektromos üzemben megtenni képes teljes értékű hibridek, vagy akár lágyhibridek is, amelyekben kisegítőhajtás támogatja a benzinmotort a gyorsításoknál, ezzel csökkentve a fogyasztást és szén-dioxid-kibocsátást.
A két véglet közt találjuk a plug-in hibrideket, amelyek 10-20 kilowattóra kapacitású, villanyautós mércével kicsi akkumulátorukkal legfeljebb néhány tíz kilométert mennek elektromos autóként, leállított benzin-, ritkábban dízelmotorral. A konnektoros hibridek akkumulátora nem csak a kiguruláskor, és a fékezéskor keletkező mozgási energiát tárolja, de néhány óra alatt akár az otthoni konnektorról is feltölthető, elinduláskor rögtön használhatjuk a villanymotort, így az első száz kilométeren kevés fosszilis üzemanyagra lesz szükségünk. Legalábbis elvileg.
De mi van akkor, ha a tulajdonos nem tölti hálózatról az autót, esetleg rendszeresen tesz meg több száz kilométert egyhuzamban? Ilyenkor a plug-in hibrid nem igazán takarékos, és egyáltalán nem olyan zöld. A gyártók a hivatalos mérési metódus előnyeivel élve viccesen alacsony, többnyire 2 liter/100 kilométer körüli átlagfogyasztási adatokat közöltek a prospektusokban, és pontosan ez alapján sorolták be környezetbarát adózási, illetve kedvezménykategóriákba ezeket az autókat világszerte.
Az International Council of Clean Transport (ICCT) nevű szervezet 2020-ban százezer plug-in hibridautó használati adatainak összegzésével készített világméretű kutatást, és az eredmények elég kijózanítóak. Megállapításaik két pontban foglalják össze a problémát:
- A magánkézben lévő plug-in hibridek fogyasztása a valóságban kettő-négyszeresen haladja meg a gyárilag megadott értékeket, a cégautók esetében viszont akár három-négyszeres lehet az eltérés. Vagyis a bevezetőben említett másfél-két literes elméleti átlag inkább 6-8 liter száz kilométerenként, esetleg még több.
- A második fontos megállapítás az elsőből következik: ezeket az autókat közel sem használják olyan sokszor kibocsátásmentes villanyautóként, mint azt a hivatalos mérések eredménye sugallja, mert gazdáik nem töltik elég gyakran az akkumulátort, így többször kapcsol be a benzinmotor.
Az Európai Unióban, 2025-től az eddiginél szigorúbb mérési módszereket vezethetnek be. A plug-inek hasznosságának megítélésekor figyelembe fogják venni a jármű saját fogyasztásmérőjének adatait is, hogy eldöntsék, mennyire támaszkodik a belső égésű motorra az autó valójában. A műszert egyébként 2021-től kötelezővé tették minden új típusban.
