Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Paks ügyében ma azt nyilatkozta, hogy a bővítés 13 %-os rezsicsökkentést, és munkahelyek sokaságát fogja jelenteni – esetleges uniós forrásokból is. Az Energiaklub viszont minimum dupla áramdíjjal számol. Ebből se lesz az egymillió új munkahely töredéke sem.
A paksi atomerőmű biztonságosan, kiszámítható módon és megfizethetően működik, nem lehet kérdés a kapacitás-fenntartás szükségessége – jelentette ki a miniszter.A magyar vállalkozások számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek a beruházásban – hangsúlyozta, jelezve: az orosz fél a leendő beszállítókat pályázatni fogja, Magyarországnak azonban ebben véleményezési, felül bírálati joga van. Németh Lászlóné hozzáfűzte: a beruházás számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint a szükséges szakmai utánpótlás-képzés révén az oktatásban is jelentős számú munkahelyet teremthet. A 40 százalékos magyar beszállítói részvétel a hazai vállalatok árbevétel-növekedését eredményezi, amely az 1200 milliárd forintot is meghaladhatja, ez számottevő adóbevételt hoz az államháztartás számára is – jegyezte meg.A nemzeti fejlesztési miniszter szólt arról, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztést szolgál, véleménye szerint ez az erőmű-beruházásra való felkészülést is segítheti. Az MTI kérdésére úgy vélekedett: kifejezetten erre a célra keretet kellene nevesíteni, de az általános vállalkozásfejlesztési programokban is találhatnak forrást a leendő beszállítók.
Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy az MVM Csoport felkészült a "21. század legnagyobb beruházására", mindent megtett azért, hogy "a jövő munkáltatójává váljon", hiszen a kapacitás-fenntartás szakemberigénye 8-9 ezer főre tehető. Az elnök-vezérigazgató elmondta: a Paksi Atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az MVM Csoport a hazai és regionális energetikai piac meghatározó és eredményes szereplője legyen. A társaságcsoport az ország harmadik legnagyobb vállalata, az elmúlt négy évben 500 milliárd forint, vagyis az új blokkok létesítési költsége mintegy hatodának megfelelő összegű adó, járulék és osztalék befizetésével járult hozzá a költségvetéshez – tette hozzá.
Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy megkezdődött a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása, eddig közel 400 cég jelezte részvételi szándékát a blokkok létesítésében.Az MVM Paks II. Zrt. felméri a vállalkozások szakmai teljesítőképességét, minősítési rendszerüket, a jogi és műszaki feltételek meglétét, a rendelkezésre álló humán erőforrást, az alvállalkozói kapcsolatokat, az elért szakmai teljesítményeket, referenciákat. A társaság segít a hazai vállalkozásoknak felkészülni a nukleáris beszállítói minősítés megszerzésére is.A 2013 végi, 2014 eleji tájékoztatássorozat eredményeként elkészült vállalkozói listára önkéntes jelentkezés alapján felkerültek tervező, tudományos kutatást végző, építőipari vállalkozások, gépészettel, irányítástechnikával foglalkozó cégek egyaránt. Ezt a listát a potenciális beszállítókkal folyamatosan bővítik – mondta Nagy Sándor az MTI-nek. Az erőműberuházás gazdasági-társadalmi hatását szemlélteti, hogy az atomerőmű építése előtt Paks község lakossága alig 13 ezer volt, az azóta városi rangra emelt településen jelenleg több mint 20 ezren laknak. Tolna megyében 215 000 forint a bruttó átlagkereset, döntően a paksi erőmű miatt, miközben a Dél-dunántúli régióban a bruttó átlagbér csupán 190 298 forint. A szolgáltatások iránti fizetőképes lakossági igény számos vállalkozásnak is megélhetést nyújt – tette hozzá.
Paks II. a leendő bebetonozott ezermilliárdok
Paks 2 és az áramár
A fideszes választási kormánypropaganda 13 %-os árcsökkenésével szemben a valóság az, hogy minden független becslés minimum 30 forint körülire becsüli az új blokkokban termelt áram várható árát (az Energiaklub ma nyilvánosságra hozott modellje 31,50 forintra kalkulálja), ami a jelenlegi piaci ár több mint kétszerese. Csak az orosz kölcsön 15-16 Ft/kWh költséggel emeli meg a háztartások terheit.
A munkahelyteremtésről meg magának a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek van lesújtó véleménye: 2009-es információs anyaguk tartósan 7-800 munkahelyről beszél. A bővítés költségének töredékéből kivitelezhető épületfelújítási programok sok tízezer munkahelyet tudnának teremteni, ráadásul a hazai vállalkozásoknak teremtenének piacot a Roszatom helyett. Németországban az energiatermelés 23 százalékát adó megújuló szektor tízszer annyi foglalkoztatottat tud felmutatni, mint a 17 százalékot adó nukleáris ipar. A megújulók egy kWh-ra vetített munkahelyteremtő képessége 7,5-szerese az atomenergiáénak – írta ma FB bejegyzésében Jávor Benedek.
Az LMP szerint Paks bővítése kapcsán egyfajta osztogatás képe sejlik fel
Az LMP minden olyan cég adatait ki akarja kérni, amelyek közpénzből vagy uniós forrásokból részesülnek a paksi bővítés keretében. Az információkat a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től és a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től várják – jelentette be mai, budapesti sajtótájékoztatóján Szél Bernadett, a párt társelnöke. Szél Bernadett azt mondta, hogy információi szerint a kabinet továbbra is kitart amellett, hogy a paksi bővítésen 40 százaléknyi magyar beszállító fog dolgozni. Hozzátette, már elindították az a folyamatot, amelynek keretében cégek pályázhatnak a részvételre.
A politikus azt mondta, eközben Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az új uniós költségvetési ciklus forrásainak egy részét ezeknek a vállalkozásoknak az alkalmassá tételére fogják fordítani. Az LMP szerint ezzel egyfajta osztogatás képe sejlik fel – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű és az MVM Zrt. által korábban indított Lévai projekt megvalósíthatósági tanulmánya kimondta, kevesebb mint száz magyar cég alkalmas arra, hogy részt vegyenek egy ilyen munkában.
Azok, a Németh Lászlóné által a mai sajtótájékoztatón hivatkozott számítások, amelyek szerint a kapacitásbővítés megvalósítása után 13 százalékkal csökkenhet az áram ára vagy fantomtanulmányok vagy “sima hazugságok”, senki sem látta azokat – jelentette ki.
Megjegyezte, hogy a miniszter továbbra is a 2011-es energiastratégiára hivatkozik. Hangsúlyozta, hogy az a stratégia csak feltételes módban beszélt a paksi bővítésről és csak 2030-ig szól, utána már csak “egy kitekintése van 2050-ig”. Ha a kormány a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben, akkor azzal 2020-ra a mostani tízezer helyett akár 50-60 ezer munkahelyet is lehetne teremteni a szektorban – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Németh Lászlóné titkosított adataira alapuló számaival szemben az Energiaklub más következtetésre jutott. Íme:
Mennyi? Harminc. Mi harminc? Mi mennyi? – ismeri mindenki a klasszikust. Utánaszámoltunk, mennyiért is termelhet majd Paks2. Hát, 30 körül. Forintban. Kilowattóránként. De persze ez nem ilyen egyszerű. Számításunknál a rendelkezésünkre álló adatokból indultunk ki; ez ugye nem túl sok (és gyakorlatilag azok sem tekinthetőek megerősítettnek, hiszen hivatalosan nem adtak ki adatokat, és a hitelszerződés sem nyilvános még), ezért a számítás során sok feltételezéssel éltünk. A számításhoz szolgáló modellt közétesszük, mindenki kedvére játszhat vele. A sok feltételezés ellenére, úgy véljük, nagyságrendi értelemben megfelelő képet kaptunk arról, mennyibe kerülne a Paks2 által termelt energia.
Feltételezések:
a (még építés alatt álló) Novovoronyezs II-1-essel megegyező, VVER V-392M (AES-2006) blokkokat építenek;
a számítást egy blokkra készítettük el, a kétblokkos megoldás bonyolítja a képet (pl. el kell már kezdeni törleszteni a hitelt, de még csak az első blokk üzemel, a másodikat még építik);
a hitel folyósítását 2016-ban kezdik meg, a blokk 2025. január 1-jén áll üzembe, és a törlesztést is 2025-ben kell megkezdeni;
az építkezéshez elégséges lesz az orosz állam által biztosított hitel, illetve az ahhoz hozzáteendő 20%-nyi önrész (egy blokkra számítva 5 + 1,25 milliárd euró), tehát nem számoltunk a költségek építkezés közbeni növekedésével, a beruházás megcsúszásával, a terhek ezekből adódó növekedésével;
a projekt finanszírozására tartalmi értelemben is elégséges lesz az orosz hitel + 20% önrész konstrukció; a blokkoknak a paksi telephelyre történő behelyezéséhez (pl. alállomás, hűtővíz biztosítása) szükséges infrastrukturális beruházások költségei, illetve a projekt egyéb költségei (pl. engedélyezés, MVM Paks II. Zrt. költségei) is fedezhetőek ezekből a forrásokból;
az építkezéshez felvett hiteleket az energia árában kell megfizetni;
az orosz hitelt szakaszosan, az évi összeget az építkezés igényeihez igazítva folyósítják, az első 9 évben 3,95% kamatra; a törlesztési időszakra átlagosan 4,75% kamattal számoltunk, és 21 éves törlesztési idővel;
az önrészhez szükséges összeget hitelből teremtik elő, amit egy összegben vesznek fel, az építkezés utolsó 3 évére, a modellben 8% kamat mellett, 20 éves futamidőre;
a tőkeköltségek alapja a két felvett hitelnek az építkezési idő kamatokkal terhelt összege; mindekettő esetében akkor kell megkezdeni a törlesztést, amikor elindul a blokk (2026-ban; az orosz hitel esetében 9, a másiknál 3 éves türelmi időt vettünk alapul);
a blokkok 90%-os teljesítmény-kihasználással üzemelnek;
a változó (üzemeltetési) költségekhez több számítást és tényadatot vettünk alapul: a REKK által készített elemzés forgatókönyveit, az OECD 2010-es számításának Magyarországra vonatkozó számait, illetve a Paksi Atomerőmű működő blokkjainak adatait átlagoltuk (így a mostani paksi árnál alacsonyabb ár jött ki);
nem vettünk figyelembe diszkontrátát: nem számoltunk megtérülést, csak nagyságrendi becslés elkészítésére vállalkoztunk;
nem számoltunk a villamosenergia-rendszert érintő fejlesztések (vezetékek, tartalékkapacitások stb.) költségeivel, mivel azok hatása nem a paksi áramárban fog jelentkezni;
nem számoltunk a fentiek alapján kapott áramárnak a fogyasztói árakra gyakorolt hatásával
Eredmények (itt még egyszer felhívnám a figyelmet, hogy korlátozott információk alapján, sok feltételezéssel végeztük számításainkat, így az eredmények legfeljebb becslésnek tekinthetőek!):
a modell alapján Paks2 101,33 euróért fogja termelni az áramot MWh-ként; 310 forintos forint/euró árfolyam mellett 31,41 Ft/kWh árat kapunk (ez az ár a hitelek törlesztésével terhelt időszakra, a működés első 20 évére értendő, diszkontálás nélkül);
a fajlagos (azaz a termelt energia egy kWh-jára számolt) tőketeher 21,70 Ft, ami a teljes ár kb. 69%-a (ld. az ábrát);
az orosz hitel költsége a termelt áram árában 51%-os arányt jelent;
amennyiben a költségvetés fizetné a hitelterheket, az évi kb. 190 milliárd forintot jelentene egy blokk esetén;
az üzemeltetési költségek a fenti módszertan alapján 9,71 Ft-ot tesznek ki kWh-ként (32,7 euró/MWh).
Bár fentebb említettük, hogy nem számoltunk a költségek növekedésével, illetve további költségekkel, a modellt felkészítettük az ezekkel való kalkulációk elvégzésére is (az alapból beállított számokkal 36,08 Ft/kWh jött ki eredményként, de ez már a fantázia birodalma!). A modellben megadott feltételek (narancssárga mezők piros számokkal) szabadon variálhatóak, így pl. két blokkal is lehet számolni.
A modellre vonatkozó visszejelzéseket szívesen fogadjuk. Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének! perger@energiaklub.hu
Kapcsolódó anyagok:
Nukleáris agymosás 1991-ben és 2014-ben
Betenne Pécsnek a bodai atomhulladék-tároló
