A Szekszárdi Városi Bíróság mai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányok nyilvánosságra hozatalára. A már másfél éve húzódó ügy tétje az, hogy megtudhatja-e végre a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat.
Paksi bővítés: a közérdek felülírja az üzleti érdekeket
A pernek hét, az atomerőmű által 2007-09 között folytatott, ún. Teller projekt keretében készített dokumentum nyilvánossága volt a tárgya. A mai döntéssel a Bíróság a hét iratból hat kiadására kötelezte az atomerőművet.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2009 óta az Energia Kontroll Program (EKP) keretében kíséri figyelemmel a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos tevékenységeket. Az ún. Teller projekt keretében készült tanulmányok és más eredmények nyilvánosságra hozatalát 2011 őszén kérte a Paksi Atomerőműtől. Mivel ezeknek csak egy részét adták át, a Szekszárdi Városi Bírósághoz fordultunk. A hiányzó dokumentumok között szerepelt például az Esplanade Kft.-nek az erőmű bővítési lehetőségeiről szóló, 48 millió forintért készített tanulmánya, amellyel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik az atomerőmű és az MVM Zrt. korábbi vezető munkatársai ellen, vagy a Budapest Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete által, csaknem 11 millió forintért készített kommunikációs tanulmány.
Mivel az atomerőmű időközben egy sor olyan dokumentumokat is megküldött, amelyek kiadását eredetileg megtagadta, így a per végül az alábbi 7 dokumentumra korlátozódott:
– Az Accenture Kft. által készített, „Üzleti modell ellenőrzése” c. elemzés;
– Az ING Bank által készített tanulmány a beruházás finanszírozási lehetőségeinek vizsgálatáról, a finanszírozási kockázatok értékeléséről;
– Ugyancsak az ING Bank által készített elemzés, amelyben három finanszírozási alternatíva, illetve a finanszírozási költségek pontos meghatározásáról szól;
– A BME NTI által készített elemzés, amely a beruházás kommunikációjával és társadalmi elfogadásával összefüggő kérdéseit vizsgálja;
– A Som System Kft által készített, „A kiégett üzemanyag hazai átmeneti tárolási gyakorlatának áttekintése” c. elemzés;
– Az ETV-Erőterv Zrt. által készített, „A hálózati csatlakozásról szóló koncepcióterv” c. dokumentum;
– Az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. által készített „Új atomerőművi blokkok létesítésének finanszírozási lehetőségei” című tanulmány.
A Bíróság mai döntése értelmében a dokumentumok közül egyedül az ETV-Erőterv által készített koncepciótervet nem kell nyilvánosságra hozni. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Szekszárdi Városi Bíróság ítélete alapján az alperesnek 15 napon belül kell a dokumentumokat közzétennie. A perben az Energiaklubot a Társaság a Szabadságjogokért Jogsegélyszolgálata képviseli.
Az ügy részletei:
A Bíróság 2012 januárjában a dokumentumok maradéktalan kiadására kötelezte az alperes Atomerőművet, a döntés ellen az atomerőmű fellebbezett. A másodfokon eljáró Tolna Megyei Bíróság 2012 áprilisában úgy ítélte meg, hogy a Szekszárdi Városi Bíróság nem folytatta le megfelelően a bizonyítási eljárást, és ezért újra kell tárgyalni az ügyet első fokon.
Az eljárás során az alperes know-how-ra hivatkozva szakértői bizonyítást kért. A szakértői elemzés több dokumentumot – illetve néhány esetben azok egyes részeit – azonosított know-how-ként. Ennek ellenére a Bíróság megítélésére várt, hogy mely dokumentumokat ítél kiadhatónak. A know-how ugyanis önmagában még nem jelenti azt, hogy a nyilvánosság nem ismerheti meg szóban forgó információt, mivel a közérdek, megfelelő esetben, elsőbbséget élvezhet az üzleti titokkal szemben.
A mai ítélet tehát azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló információk döntő részben a nyilvánosságra tartoznak, és az üzleti érdekek sem írhatják ezt felül.
