A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint a referendumot nemzetközi szerződések tiltják. Patyi András vitatja, hogy kivételezett helyzetben lennének. Ausztriában lehetett népszavazni, nálunk nem.
A paksi bővítés ügyében a nemzetközi szerződések miatt még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok, emiatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) továbbra sem fog ezzel kapcsolatos népszavazási kérdést hitelesíteni – hangsúlyozta Patyi András NVB-elnök a Magyar Nemzetnek. A lap mai számában megjelent interjúban az elnök közölte, hogy a paksi megállapodás ügyében a Kúria már három éve is világosan elmagyarázta, hogy ez nemzetközi szerződés, a bővítésről szól, sőt a finanszírozásról, valamint atomkárokról is létrejött egy külön nemzetközi szerződés. Ezekben a kérdésekben még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok. Szerinte lehet azzal bűvészkedni, hogy már hetvenszer megkérdezték, de ez csak játék a szavakkal. Patyi szerint a látszatot próbálják kelteni a kezdeményezők, hogy az NVB semmit nem enged át, ezért olyan témakörökben és úgy megfogalmazott kérdéseket adnak be valódi népszavazási szándék nélkül, amelyben a kérdést nem lehet hitelesíteni.
Patyi András arról is beszélt, hogy elméleti, fiktív kalkuláció az, hogy míg 2010-ben 53 százaléknyi támogatással lehetett kétharmadot szerezni a választáson, 2014-ben ehhez a leadott listás szavazatok 44 százaléka is elég volt. Mint mondta, a választási eredményeket konkrét leadott szavazatok alapján állapítják meg. A mostani választási rendszert egyetemi tanárként, és nem az NVB elnökeként értékelné, és az Alkotmánybírósággal ért egyet: cem igazságtalannak, sem aránytalannak, sem alkotmányellenesnek nem tartja.
Az elnök, aki egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, közölte: az egyetemmel kapcsolatos uniós projektek után érdeklődő LMP-s Hadházy Ákosnak továbbra is csak pénzért – 900 ezer, illetve 2 millió forintért – fogják kiadni a kért adatokat, ha a képviselő továbbra is jelentős mennyiségű szerződést kér ki. Mint mondta, a képviselő közel 50 ezer oldalnyi szerződést kért ki, amelyet egyesével mentesíteni kell a személyes adatoktól. Nem arról van szó, hogy nem akarják átadni a kért adatokat, hanem arról, hogy a képviselő akkora mennyiségű adatot kért, amelynek az összeállítása és anonimizálása nagyon sok munkát jelent sok embernek – olvasható az interjúban.
