A Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése úgy döntött kitiltják a PET-palackos üdítőket az intézmény büféiből. A szomjas látogató viszont bárhol megtöltheti a kulacsát vízzel.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Bátor és példamutató lépésre szánta rá magát a Budapest Állatkert vezetősége. Úgy döntöttek, nem engedélyezik a PET-palackos italok árusítását az állatkerti büfékben. A vízre szomjas látogató viszont bárhol megtöltheti a kulacsát csapvízzel.

Mint a Tudatos Vásárló írta:  hiába keresnénk, a Budapesti Állatkert területén egyetlen büfében sem fogunk találni PET-palackos üdítőt. Az állatkert vezetése ugyanis, felismerve az egyszer használatos palackok környezetterhelését, úgy döntött, száműzi azt az állatkert területéről. A cél az értelmetlen hulladék csökkentése, ami nagyon fontos lenne, hiszen egy nemzetközi felmérés szerint percenként 1 millió, másodpercenként 20 ezer műanyag palack kerül a kukába (vagy a kuka mellé) világszerte.

„A vendéglátó-helyekkel olyan szerződést kötöttünk, amelynek értelmében tilos egyszer használatos PET-palackokat árusítaniuk. Ennek a döntésnek egyértelműen az a célja, hogy csökkenjen a műanyag hulladék mennyisége” – mondta Hanga Zoltán, az Budapesti Állatkert szóvivője. A büfékben kizárólag üveg és fém palackban árulhatnak üdítőket, az állatkertben pedig több helyen is találhatók olyan szelektív edények, ahová ezeket bedobhatják a látogatók.

Bár az elsődleges cél a hulladékcsökkentés, a szemléletváltás is fontos, ezért a témában készített információs anyagokkal is találkozhatunk az állatkert területén. Aki vízre szomjazik, bármelyik csapnál megtöltheti a kulacsát. Reméljük, minél többen csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez!

Miből legyen több? Műanyagból, vagy halból?

Másodpercenként 700 kg műanyag kerül az óceánokba. 2050-re több műanyag lesz a tengerekben mint hal. Csak termeljük, és nem tudunk mit kezdeni vele, ha hulladékká válik.

Mroműanyagok
Az ipari forradalom egyik fontos „vívmánya” az új vegyszerek, gyógyszerek, növényvédő szerek, műanyagok feltalálása volt. Az elmúlt 2-3 emberöltő során felfedezett és Nobel díjjal jutalmazott körülbelül 40 000 új anyag mintegy feléről azóta kiderült, hogy mérgező, és/vagy rákkeltő. A főként kőolajszármazékokból készülő műanyagok több száz évig sem bomlanak le a természetben. Viszont arra senki sem gondolt, hogy egész könnyen elaprózódnak, szabad szemmel akár láthatatlan műanyag rostokra, úgynevezett mikroműanyagokra töredeznek – melyek mérete 10 nanométer és 5 milliméter közötti –, és szinte mindenhol ott vannak.

Azt régóta tudjuk, hogy az óceánokban hatalmas kiterjedésű szemétszigetek találhatók. A legnagyobb ismert ilyen sziget a Csendes-óceán északi részén található, területe körülbelül kétszerese Texasénak. A tengeri halak elfogyasztják ezeket a részecskéket és felhalmozódnak szervezetükben, így a táplálékláncba kerülve az emberi testbe is bejutnak.