Miközben a pontgyűjtögető vásárlók a gyakran kétes minőségű ajándékokért cserébe jókora összegeket hagynak a kasszákban, addig a cégek úgyszólván ingyen jutnak vagyonokat érő fogyasztói adatbázisokhoz. A TVE megnézte, hol mennyit nyerünk a kártyákkal.
Minden ponton nyer! – állítja az egyik legelterjedtebb, talán a legtöbb céget felsorakoztató – multibrand hűségprogram, a SuperShop szlogenje. És ez bizony tény – még akkor is, ha azt a reklámban már nem teszik hozzá, hogy a szlogen elsősorban a cégre és nem a vásárlóra igaz.
Természetesen ez nemcsak a SuperShop hanem az összes többi, az utóbbi években elterjedt hűségprogram sajátja is: csúnyán kibillen a mérleg, ha sorra vesszük, hogy a hűségprogramokkal mit nyernek a cégek és mit nyer a vásárló. Kezdjük a vásárlóval! A közkeletű vélekedés szerint a törzsvásárló, aki egyébként is nagyjából ugyanott vesz élelmiszert, ugyanoda jár ebédelni és ugyanott tankol, a hűségprogrammal azért jár jól, mivel így vissza is kap valamennyit a költéseiből.
Tegyük hozzá: igencsak keveset. Az utóbbi években Magyarországon is a kereskedelmi cégek között afféle kötelező körré avanzsált hűségprogramok között tallózva kiderül, hogy a kasszákban otthagyott összeghez képest a visszatérítés vagy juttatás aránya többnyire jóval az 1% százalék alatt van, más szóval a szorgos pontgyűjtögető vásárló jobbára csak a költései ezrelékét látja viszont. De ez sem ilyen egyértelmű. A levásárolható (cashback) kártyáknál – ilyen pl. a Tesco ClubCard – tény, hogy a vásárló néhány ezreléket visszakap a pénzéből. Azonban azt a vásárló nem tudja felmérni, hogy közben a kereskedő az esetek többségében arra is ráveszi a vásárlót, hogy jóval többet vegyen, mint azt eredetileg tervezte.
RÉSZLETEK a tudatosvasarlo.hu oldalon >>>
