Év eleje óta vizsgálódnak a brit hatóságok, mivel hamisított növényvédő szerekre bukkantak, és a nyomok a szervezett bűnözéshez vezetnek. Az illegális vegyszerek az egész unióban gondot okoznak, s mivel e kemikáliák hamisítása óriási üzlet, nem csoda, hogy e határokon átívelő biznisz egyre kifinomultabb módszerekkel operál.
Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének felmérése szerint az uniós piacon évente 360–510 millió euró értékű hamis peszticid jelenik meg, és a mennyiség évről évre nő, a szerek terítése és értékesítése pedig mindinkább maffiamódszerekkel történik.
Néhány hete hazánkban egy internetes hirdetés nyomán tartóztattak le több embert, akik illegális és hamis vegyszereket árultak a gazdáknak. Hazánkban az évi 80-100 milliárd forintos növényvédőszer-forgalom mintegy négy-öt százaléka lehet hamisított anyag – állítja lapunknak Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára. A veszély azonban ennél jóval nagyobb, mert a hamis szerek bizonytalan összetételüknél fogva felmérhetetlen veszélyt jelentenek a felhasználókra és a környezetre. A kezelt növények ismeretlen szermaradványokat tartalmazhatnak, amelyek ellenőrzés nélkül kerülhetnek ki, és így a talajban lévő hasznos szervezeteken kívül a fogyasztók egészségét is súlyosan károsíthatják. Arról nem is beszélve, hogy ha nem hatnak a kártevők ellen, azok az egész termést tönkretehetik.
Tudni kell, hogy a növényvédő szerek hazai szabályozása európai viszonylatban is élenjáró – állítja Lantos Péter, az egyesület elnöke. A gyógyszerekkel szinte azonos elbírálás alá eső mezőgazdasági célú vegyszerek (egyebek mellett lebomlási időt, hatásmechanizmust, szermaradványok életciklusát tartalmazó) engedélyezési dokumentációja és forgalomba kerülése roppant szigorú. Csakhogy az újabb szerek hatékonyságuk növekedésével egyre drágábbak is, egy félkilós csomag akár 30-40 ezer forint is lehet, és ez nagy csábítás a hamisítók számára. Ami hajdan kilós mennyiségben hatott, ma grammokban mérhető. Tíz gramm kemikália ma már egy hektárnyi terület összes gyomnövényét elpusztítja. Az árat az is növeli, hogy míg régen hét-nyolcezer molekulát kellett megvizsgálni, hogy sikerüljön rálelni az optimálisra, ma – hiszen egyre nehezebb új, hatékony vegyületekre lelni – tízezret kell tesztelni. Ez a kutatási idő növekedésével járt, a hajdani hat-nyolc év mára tíz-tizenkettőre nyúlt. A versenyt egyre kevesebb cég bírja, jelenleg négy nagy multinacionális vállalat uralja a piacot, bár mindinkább biológiai hatású, bakteriológiai alapú szerekre vadásznak, és egyre gyakrabban kis innovatív cégek találmányait veszik meg. Jellemző, hogy ma már nem forgalmaznak hazánkban Magyarországon előállított vagy először itt engedélyeztetett szert, hiszen nincs olyan belföldi cég, amely ennek a költségeit ki tudná pengetni.
A roppant enyhe idei tél a rovarkártevők zömét nem pusztította el, a csapadékos tavasz pedig a gombák terjedését segítette elő. Így aztán idén nagyobb erővel kell védekezni, és ez a hamisítóknak is kedvez – hangsúlyozzák a szakmai egyesület vezetői. A pénzszűkében ugyanis csábítóan hatnak az eredeti termékekhez képest gyanúsan olcsón kínált hamisítványok. A sufnikban, garázsokban árult, interneten kínált bizonytalan eredetű anyagok között találtak már olyat, amelynek felét gríz alkotta, más esetben téglaport kevertek a szerbe. Tudni kell, hogy az eredeti növényvédő szerek csomagolását a gyártók magyar feliratozással és többféle speciális biztonsági jelöléssel látják el, a nyugati cégek még az anyagba is belekevernek olyan „vegyi ujjlenyomatokat”, speciális szennyezéseket, amelyek analitikai módszerrel azonosíthatják a terméket. Sajnos az egyre nagyobb tömegben érkező kínai import ilyeneket nem tartalmaz, ezért ezeket még könnyebb hamisítani. Az indiai és kínai eredetű anyagokban többször találtak az Európai Unió ban már betiltott vegyületeket, oldószereket.
Kádár András külön felhívja a figyelmet, hogy a sokszor az eredetihez megtévesztően hasonlító csomagoláson gyakran nyomdahibás feliratok láthatók, sokszor hiányzik a magyar felirat, és a doboz lezárási módja eltér az originális termékekétől. A hamis növényvédő szereknél igazán érvényes a régi mondás: olcsó húsnak híg a leve – mondja Lantos Péter. Ha nincs peronoszpóra, a téglapor is „hat”, ám ha beüt a mennykő, akkor a rossz döntést akár a termés harmada is bánja- írta a nol.hu.
