Több millió vándormadár halálát jelzik előre környezetvédők Spanyolországban. A csaknem négymillió madár életét azért oltják ki az illegális vadászok, hogy feketepiacokon eladják apró testüket. Fegyver helyett ragasztóanyagot használnak.
Évszázados tradíciók szerint a kis rigókból, a spanyol konyha különlegességei, finom tapas-ok készülnek. A madarak halálát azonban nem lövések okozzák, hanem a vadászok kedvenc leszállóhelyeikre egyszerűen ragasztóanyagot öntenek ki és a madarak beleragadnak abba és nem tudnak többé felszállni.
A meleg mediterrán tél miatt épp rigók szállnak Spanyolország felett vagy közelében, azonban becslések szerint kétmillió madár a vesztébe száll, mivel az illegális vadászok már készen állnak. Több száz, ha nem több ezer vadász várakozik Castellóban, Spanyolország keleti részén, hogy kitegyék fagallyakkal letakart ragadós és szögekkel is kivert csapdáikat. A csapdákban elpusztult madarak aztán spanyol bárokba kerülnek és apró frissen sült falatkák készülnek belőlük.
Spanyolországban az énekes rigó és a léprigó, valamint a szőlőrigó vadászata megengedett, azonban a csapdaállítás tilos, mégis Valenciában a kusza törvények adnak kiskapukat. A zöldszervezetek eddig is mindent megtettek, hogy a ragacsos csapdázás tiltott legyen, mivel az szörnyű fájdalommal jár, és elhúzódó szenvedést okoz a madaraknak. Verdeső szárnyukkal végzetesen beleragadnak a ragasztóba és a legtöbb esetben eltörik saját gerincüket, vagy szétverik saját fejüket – ez pedig ellentétes a nemzetközi állatvédelmi jogokkal. A zöldek számos még életben maradt, vergődő madarat próbáltak lemosni és megmenteni, de sokukon már nem tudtak segíteni.
A természetvédő szervezetek szerint most a valenciai politikusokon a sor, hogy miután legalizálták a csapdákat, vonják azt vissza, mivel az ellenkezik az uniós törvényekkel. A tradicionális rigócsapdázás elleni fellépés bár embertelennek tűnik, mégis kétes, hogy milyen eredményt hoz Valenciában, mivel az egyfajta hétvégi időtöltésnek számít. „Pompejben is vannak képek csapdázásokról és ez is jelezi, hogy egy ősi hagyományról van szó, amely évszázadok óta fennmaradt és nem fogjuk abbahagyni, küzdünk fennmaradásáért” – jelezte Miguel Angel Bayarri, a csapdaállítók APAVAL szövetségének tagja.
„Született már ez ellen ítélet Madridban és Luxemburgban is” – közölte Mario Gimenez, a SEO/Birdlife valenciai régiójának vezetője. Ugyanakkor az is tény, hogy öt madár közül kettő nem is rigó a csapdákban. Többszázezer vándormadár is áldozatul esik, köztük vöröbegyek, barátkák, csilpcsalp füzikék és házi rozsdafarkúak is. De elpusztulnak nem vándorló, Spanyolországban honos madarak is, többek között poszáták és baglyok is. „Ez csak akkor történhet meg, hogyha a csapdát rosszul állítják fel, a mi tagjaink csak rigót ejtenek – közölte Bayarri.
A vadászat most is folyik, annak ellenére, hogy néhány vadásztársaság külön kérte tagjait, hogy hagyjanak fel a csapdák állításával. Most olyan csapdákat készítenek, amelyek nem a földön vannak, hanem a hangszóróból madárdalt játszanak, hogy így csalogassák a ragacssal bekent fákhoz a madarakat. Az összeragadt állatok nem tudnak elrepülni, így a földre zuhannak, majd a vadászok puszta kézzel ölik meg azokat. Az elmúlt hetekben legalább 340 ragacsos csapdát találtak, ezek egyelőre csak a kezdetet jelentik, mivel tavaly főidényben egyszerre 2000 csapda okozta a rigók vesztét.
Bár 200 ezer eurós büntetés is kiszabható a tetten ért vadászokra, úgy tűnik ez sem tántorítja el őket, mivel a vadászat most is folyik, csak csendben. Ha autót hallanak, akkor lekapcsolják a hangszórókat – közölte Giménez.