A Veszprémi Bányakapitányság tegnap határozatban kötelezte a Mal Magyar Alumínium Zrt.-t arra, hogy öt napon belül szüntesse meg az üzemeltetésében álló vörösiszap-tározók kiporzását – közölte Káldi Zoltán bányakapitány. A Mal szerint nincs technológia.
A Veszprémi Bányakapitányság a környezetvédelmi hatóság egy mérőállomásának adatai alapján, a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladó porkoncentráció miatt hozta meg határozatát. A bányakapitányság az ajkai timföldgyár IX-es és X-es tározójára írta elő az ötnapos határidőt.
Káldi Zoltán hangsúlyozta: a hatóság korábban már határozatban kötelezte a Mal Zrt.-t a két kazetta lefedésére a kiporzás megakadályozása érdekében. Az újabb határozat azért kellett, hogy „a környéken élők életkörülményeit jelentősen rontó események megszűnjenek”.
Amennyiben a cég nem tesz eleget a felszólításnak, a bányakapitányság bírságot szabhat ki vagy az üzemeltető költségén elrendelheti a vörösiszap-kazetták lefedését. Megjegyezte azt is, hogy a lefedési technológia jellege miatt jelentős időt vesz igénybe a többhektáros tárolók teljes letakarása, de öt nap múlva ellenőrizni fogják, hogy elkezdődtek-e az előírt munkálatok.
A cél, hogy a kazettákat 40-50 centiméter vastag humuszos anyaggal biztonságosan lefedjék – mondta a bányakapitány, hozzátéve: ez meggátolja, hogy a szél elhordja a vörösiszapport. A vörösiszap-katasztrófát követően hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a vörösiszap bányászati hulladéknak minősül, ezért a bányafelügyelet – azaz a bányakapitányságok – hatáskörébe tartozik az annak kezelésével foglalkozó létesítmények és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása és utógondozása.
A Mal szerint teljesíthetetlen az ötnapos határidő, nincs technológia a vörösiszap-tározó lefedésre.
Nem áll rendelkezésre a hatóságok által engedélyezett és bevizsgált technológia az átszakadt X-es tározó lefedésére, még ki kell kísérletezni – mondta a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója tegnap este. Bakonyi Zoltán közölte: a IX-es tározó előírások szerinti lefedésével 90 százalékban elkészültek, ezen korábban már szürkesalak-borítás volt. A 49 hektáros tározóban a szürkesalak fölé helyezték el a munkagépekkel az előírások szerinti földborítást. Az átszakadt X-es tározó lefedésén dolgoznak, de még ki kell kísérletezni azt a technológiát, amely működik. Ez huszonöt futballpályának megfelelő területet jelent.
Tájékoztatása szerint a munkálatokat nehezíti, hogy a korábbi nedves technológia más lefedést követel meg; a tározótér minden pontján ismeretlen a lerakott anyag tartószilárdsága, és az elosztása is egyenetlen. A teherautókkal így csak méterről méterre tudnak haladni, ezért nemhogy az ötnapos, hanem a nyári határidő is tarthatatlan. Ezzel a problémával a hatóságok is tisztában vannak – jegyezte meg.
Kiemelte: nagyjából húsz méter vastagságú iszaprétegen kell dolgozni, és akkor is ki kell tudni jönni a munkagéppel és az azt vezető emberrel a vörösiszap-kazettából, ha egy nyári felhőszakadás néhány másodperc alatt sártengerré változtatja a munkaterületet.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi laboratóriumának vezetője pénteken közölte: nem a katasztrófa után bevezetett száraz technológia, hanem a tározók fedetlensége okozza a legnagyobb gondot Kolontár külterületén és a tározóktól szélirányban dél-délkeletre fekvő településeken. Nagy Attila elmondta, hogy a timföldgyár a hatósági előírásoknak megfelelően benyújtotta a IX-es vörösiszap-tározóra vonatkozó rekultivációs tervét, eszerint ezt a kazettát augusztus végéig lefedik.
A cég az átszakadt X-es kazettára vonatkozóan nem nyújtott be intézkedési tervet, a felügyelőség ezért újból kötelezte a lefedés pontos határidejének megjelölésére, ennek kidolgozása folyamatban van. A márciusi hatósági egyeztetésen elhangzott nyár közepi határidőt a Mal Zrt. nem tudja tartani – mondta. Hangsúlyozta, hogy a fő probléma a napközben előforduló csúcskoncentrációkkal van, ami több ezer mikrogramm is lehet légköbméterenként. Ez olyan mértékű koncentrációnövekedés, amelynek rövid idejű hatása is jelentős egészségügyi kockázattal jár.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A gátszakadás után mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a szennyezést, a kármentesítés 800 hektárt érintett. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
Kapcsolódó anyagok:
