Különleges minierdő született a Boráros téren. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő zöldíti a Petőfi híd pesti hídfőjét a Zwack Unicum, a IX. kerületi, a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából.
Az egyedülálló növénytársulásnak köszönhetően nem csupán a városi környezet lehet esztétikusabb, de „mikro-tüdőként” hozzájárul majd levegőjének tisztításához is. Az előremutató zöld összefogásnak köszönhetően megvalósult 65 nm-es minierdő egy olyan különleges növénytársulás, ami a különösen terhelt, belvárosi környezetben valódi „légfrissítőként” funkcionálhat. Ezért is támogatta a projekt megvalósulását a Zwack Unicum Nyrt – közölte Gadányi Beáta, a cég Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője az ünnepi átadón.
Cserna Hajnalka, a IX. kerület főkertésze az erdő létjogosultságáról beszélt: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a Tabán után a Boráros tér északkeleti csücskében is létrejöhetett egy Miyawaki minierdő. Azért fontos ez a kis ökoszisztéma, mert egy olyan csomópontban létesült, ahol egyébként sajnos kevés a zöld, így minden fára és cserjére nagy szükség van.”
A minierdő a Boráros téri villamosmegállót és a Lónyai utcát összekötő járda, illetve a Közraktár utcáról a Petőfi hídra felhajtó úttest által határolt zöldterületen született meg. Az erdő megvalósításának szervezését, majd három éven át tartó gondozását a legtöbb hazai Miyawaki erdő létrejötténél szakértelmével bábáskodó 10 millió Fa Alapítvány végzi. Azt követően ezt a munkát a BKM Főkert veszi át.
A munkálatok talajcserével kezdődtek április elején, hogy a biológiailag sokszínű növények egy méter mély komposztos termőföldbe kerülhessenek, mely remek táptalajt nyújt a számukra. A különleges erdőben egy négyzetméterre három fa és egy cserje jut, ami egy sűrű, valóban erdőszerű társulást eredményez. Az építésben résztvevő szakemberek különös figyelmet fordítottak arra, hogy hazánkban őshonos, a városi körülményeknek is ellenálló fajokat ültessenek a minierdőbe, többek között virágos kőrist, gyertyánt, mezei juhart, vadkörtét és vadalmát. Az ültetés után a talajt szalmával fedték le, ami tartja a nedvességet, ugyanakkor biztosítja a szellőzést és megelőzi a gyomosodást. A kezdetben 40-120 centiméteres csemeték és suhángok gyorsan nőnek, így rövid idő leforgása alatt kialakul az a biológiailag sokszínű, önálló ökoszisztéma, ami amellett, hogy rengeteg állat- és növényfaj otthona lehet, zöldebbé és kellemesebbé teszi a Boráros teret.
Podcastunk az április 11-i megnyitón készült. Akiket hallunk. Reiner Roland, Ferencváros alpolgármestere, Gadányi Beáta, a Zwack Unicum Nyrt. Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője, Zakar András, a BKM Főkert főigazgatója, és Bojár Iván András, a 10 Millió Fa alapítvány vezetője
A 65 négyzetméteres, tölgyből, juharból, gyertyánból, virágos kőrisből, vadalmából, vadkörtéből, fagyalból, kecskerágóból álló leendő minierdő az első ilyen a főváros pesti oldalán. Mint Zakar András, a BKM Főkert főigazgatója podcastunkban elmondta: ilyen minierdő létesült már a Tabánban – ott tavaly április és október között magasságuk 2-3-szorosára nőttek meg a csemeték –, illetve Budán az Andor utcában is.
A parkokban inkább látványelem a zöld, az ökológiai szempontok a háttérbe szorulnak – mondta Cserna Hajnalka, a IX. kerület főkertésze. – Itt azonban pont az ellenkezője történik: sajátos ökoszisztéma jön létre, rovarokkal, madarakkal, akár többszintű tápláléklánccal. Az urbanizációval kiszorult a természetes zöld a városokból, ezzel próbáljuk kicsit visszalopni. A főkertész szerint még úgy is közelebb van a természeteshez, hogy egészen apró területű, és hogy valószínűleg nem minden csemete marad meg. És bár Budapesten valóban nem ez lesz az első minierdő, de ilyen forgalmas csomópontban, mint a Boráros téri, “ahol igazán létjogosultsága van légtisztító és pormegkötő szerepe miatt”, mégis úttörő lesz. A Boráros téri minierdőt két további is követi majd még a kerületben – árulta el a bemutatón ugyancsak részt vevő helyi polgármester, Baranyi Krisztina, de a pontos helyszíneket még nem közölték.
Ezeket a kiserdőket Miyawaki-erdőknek is nevezik az ötletet kidolgozó japán botanikus, Akira Miyawaki után, aki több mint ezer hasonló erdőt ültetett el Japánban és Malajziában, egész mozgalmat indítva el, aminek Európában is vannak követői. A Miyawaki erdők az ötlet hívei szerint gyorsabban nőnek, sűrűbbek, és a biológiai sokszínűség szempontjából is gazdagabbnak, mint a hagyományos városi zöldterületek.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
Kapcsolódó anyagok:
