Két nap múlva ünnepeljük világszerte a Biológiai sokféleség világnapját, és egyben a Magyar Természet Napját, miközben az Európai Bizottság mai jelentése egyértelműen kimutatja a biológiai sokféleség drámai csökkenését. A természeti értékek védelmét biztosító jogszabályok ennek ellenére gyenge lábakon állnak!
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a Természet Helyzete 2015 (State of Nature 2015) c. jelentését, amely az eddigi legátfogóbb értékelés az Európai Unió területén található természeti értékek aktuális helyzetéről, a jellemző tendenciákról és a fő veszélyeztető tényezőkről. A dokumentumot a tagországok 2007-2012 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentésből kiderül, hogy a biológiai sokféleség továbbra is elfogadhatatlan mértékben csökken Európában. A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez. A természetvédelem jelenlegi szintjét, intézményrendszerét ezért minden eszközzel fent kell tartani, meg kell erősíteni valamennyi tagországban. Jelenleg azonban az Európai Bizottság éppen a védelem jogszabályi helyzetét kívánja gyengíteni.
A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek – erdők, gyepek, vizes élőhelyek – esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez – elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz – kapcsolódó hatások, a szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.
„Az európai madárfajok 32%-a csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60%-a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22% helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint 75%-ban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30% esetében itt is romló a tendencia.” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból adódóan a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiájának is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés.” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke
„A természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmakat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is.” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az európai szintű védelmi hálózat megóvásához most bárki hozzájárulhat véleményével az alábbi linken: www.magyartermeszet.hu
A három országos természetvédő szervezet szeretettel lát mindenkit május 22-én, pénteken egész nap a budapesti Margitszigeten, a Holdudvarban a Magyar Természet Napja rendezvényen, ahol a fenti témákról is lehet majd tájékozódni.
A Természet Helyzete 2015 jelentés hosszú, szakmai verziója az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján érhető el.
