A rovat kizárólagos támogatója

Nemcsak a jövő nemzedékek veszítenék el szószólójukat, hanem jelentős nemzetközi presztízsveszteséggel is járna, ha az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadná el a parlament – nyilatkozta a Heti Válasznak Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Magyarországot eddig számos országban és az Európai Unióban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében követendő mintának tartották. S miközben itthon éppen felszámolják a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét, az ENSZ a magyar megoldásban látja a kiutat, hogy eleget tegyen az egyre erősödő követelésnek unokáink és azok unokái életfeltételeinek garantálására.

A „zöldombudsman" eltörlése éppen olyan sajnálatos és káros lépés, mint a nemzeti kisebbségek biztosának megszüntetése, amely eddig kisebbségi kérdésekben az egyik ütőkártyánk volt a nemzetközi színtéren. Ám ha az igazságügyi tárca parlament elé került elképzelései megvalósulnak, az hátraarcot jelent még a szorosan vett, hagyományos környezetvédelemben is. Ugyanis a törvényjavaslat nemhogy erősítené és végrehajthatóvá tenné a jövő nemzedékek érdekeit és a környezet védelmét az alaptörvénynek megfelelően, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat.

A javaslat ugyanis még a mai védelmet is megszüntetné. Mindennek azért is különös súlya van, mert ez az első sarkalatos törvények egyike, és így nagyon rossz előjelnek számít az alkotmányosság többi fontos törvénye szempontjából.

Fülöp Sándor a Heti Válasznak nyilatkozva felidézte: a nemzeti konzultáció keretében a lakosság túlnyomó része kérte, hogy az új alaptörvény vállaljon felelősséget a jövő nemzedékekért. Ezzel összhangban az Országgyűlés is felismerte, hogy a világ jelenlegi ökológiai helyzetében felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeknek. Az új alaptörvény ezért erős rendelkezéseket tartalmaz a természeti erőforrások megőrzéséről és a nemzeti vagyonnal való hosszú távú érdekeket szolgáltató gazdálkodásról. Az elveket használható technikai szabályokra váltó rendelkezések azonban már kimaradtak az alkotmányból. Másutt a szövegbe illesztették az Alkotmánybíróság által kimondott tételeket – itt azonban az olyan alapelvek, mint az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma legföljebb majd újabb alkotmánybírósági értelmezéssel válhatnak az alaptörvény tartalmává. Az alaptörvény rendelkezéseit – szintén alapelvi szinten – a sarkalatos törvényeknek kell kibontaniuk.

Ezek tehát nem állhatnak ellentétben az alaptörvénnyel, és nem is hagyhatják figyelmen kívül annak sem rendelkezéseit, sem szándékait. Azonban alig két hónap elteltével máris úgy tűnik, hogy a jövő nemzedékekről az alaptörvényben kimondott elvek nem valósulnak meg, és a nemzeti konzultáció eredményét is figyelmen kívül hagyják a döntéshozók.

Fülöp Sándor lapunk kérdésére – lát-e reményt, hogy ellenzéki vagy kormánypárti módosító indítványokkal a jelenlegi szinten maradjon a zöldvédelem – kifejtette: összesen 64 módosító javaslat érkezett, de közöttük nincs kormánypárti. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenzéki pártok ritkán tapasztalható egységben támadták az ombudsmantörvény tervezetét, és az érvelésük is hasonló volt. Igaz az is, hogy a parlamenti vitában a kormánypárti képviselők is a jövő nemzedékek érdekei képviseletének az erősítését szorgalmazták – csakhogy ennek a törvény minden ízében ellene mond.

Az ombudsman kitért arra is, hogy az olyan környezeti ügyek, mint például az energiaellátás hosszú távú kérdései, a szélsőséges időjárási jelenségekkel szembeni védekezés, a víz megóvása mindenkit egyre közvetlenebbül érintenek. A hosszú távú környezeti érdekek képviseletére hozta létre az Országgyűlés négy éve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (környezetvédelmi ombudsman) intézményét. Az alapvető jogok biztosáról szóló jelenlegi törvényjavaslat azonban ezt a hatékony képviseletet teljesen eltörölné. A környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné, akinek még vizsgálati joga sem lenne. A helyettes nem is nyilatkozhat önállóan. Ezen túlmenően a javaslat visszavonja mindazon jogköröket és intézkedéseket is, amelyek alapján ma az ombudsman fellép egyrészt a környezeti problémák megoldásáért, másrészt a jövőt érintő stratégiai döntésekben. Ezek a jogkörök a törvényjavaslat szerint az új alapjogi biztost sem illetnék meg – a védelem végleg elveszik.

Nem helytálló az az érvelés, hogy erősebb és súlyosabb lesz az egyetlen ombudsman fellépése a nyilvánosságban, mint az eddig négy biztos között megoszló nyilatkozatoké. Ugyanis számos kérdésről az új alapjogi biztos nem is nyilatkozhat, és nem lesz a környezetvédelemnek és fenntarthatóságnak önálló arca a médiában. Fülöp Sándor szerint a törvényjavaslat nemcsak az alaptörvény betűjébe ütközik, hanem az abban foglalt környezetvédelmi elveket, az alkotmányozó szándékait is figyelmen kívül hagyja.

A Heti Válasz kérdésére – tudna-e konkrét rendelkezést említeni az alkotmánysértésre – Fülöp Sándor elmondta, az alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés kimondja, hogy az érdekvédelmi feladatot, a természeti erőforrások védelmét az ombudsmanhelyettesnek kell ellátnia. Csakhogy az igazságügyi tárca tervezete ezt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, mivel semmilyen érdemi szerepet nem hagy meg az önállótlanná, jogkör és apparátus nélkülivé tett helyetteseknek, akiknek a főombudsman a munkáltatójuk – hiába választja őket is a parlament.

Fülöp Sándor elmondta azt is, hogy az igazságügyi tárca képviselője az Országgyűlés előtt azt hozta fel, hogy a jövő nemzedékek érdekeit majd védik a környezetvédelmi hatóságok és az ügyészség. „De hát, mint tudjuk, sem függetlenség, sem szakmai kompetencia szempontjából ezek erre a feladatra nem alkalmasak, különben sem ezt mondja az alaptörvény. A visszalépés tilalma sérelmére pedig a minisztérium válasza az, hogy egyébként az alapjogi biztos erősödik. Lehet, hogy más területeken erősödik, de ez nem változtat azon, hogy a környezetvédelmi funkciók ellátására szolgáló sajátos jogi eszközök – tervek, programok észrevételezése, zöld perekben való részvétel, környezetpusztító tevékenységek ideiglenes leállítása, nemzetközi környezetpolitikai vélemény formálása – eddig voltak, eztán viszont nem lesznek. Erről nagyon nehéz azt mondani, hogy nem visszalépés, és persze az is visszalépés, hogy megszűnik a zöld ombudsman szervezeti függetlensége."

Az igazságügyi tárca érvelése súlyos problémára hívja fel a figyelmet: A jogalkotó nem volt tisztában a szabályozás tárgyával. Úgy írt törvényjavaslatot a jövő nemzedék országgyűlési biztosáról, hogy nem vette észre: ez a biztos nem (vagy nem elsősorban) konkrét törvénysértésekkel, már bekövetkezett vagy konkrétan fenyegető környezetkárosításokkal foglalkozik. Ezek valóban a környezetvédelmi hatóságok és az ügyészség feladatkörébe (is) tartoznak. A jövő nemzedékek biztosának lényege azonban az, ami ezen túl van: valóban a jövő generációk érdekeit, választási lehetőségük meghagyását képviselni hosszú távú döntésekben. A konkrét alapjogi sérelmekkel foglalkozó egyetlen új biztosnak erre nem lesz joga. Az első sarkalatos törvény sarkalatos tévedésen alapul; s hosszú, baljós árnyékot vet előre.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek