A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Németországban a faj szorult helyzete és az ország területén élő költő párok számának megfogyatkozása miatt a sárszalonkát választották a 2013. év madarának.

A sárszalonkát választotta a 2013. év madarává a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) és a Bajor Tartományi Madárvédelmi Szövetség (LBV). A két szervezet berlini sajtóértekezletén a kihalás által fenyegetett madárfaj helyzetével, a német földön élő költő párok számának megfogyatkozásával indokolta a döntést. A mintegy hatezer költő pár csupán fele a húsz évvel ezelőtt regisztrált populációnak.

A lile alkatúak családjába tartozó sárszalonka (Gallinago gallinago) galamb nagyságú, hosszú csőrű madár. Hátoldala rozsdavörös, sárga és fekete mintázatú, farkán világos sávval. Elsősorban mocsarakban, nedves réteken él, ahol testéhez képest feltűnően hosszú, mintegy 7 centiméteres csőrét a sáros, iszapos talajba fúrva kutat férgek, csigák, ízeltlábúak után. Nem veti meg a magvakat és bogyókat sem. Ha felriasztják, cikázva, zegzugos vonalban repül. Ilyenkor jellegzetes rekedt hangot hallat. Elvben vonuló fajról van szó, de az enyhébb teleknek köszönhetően az állomány egy része áttelel a költőhelyén.

A sárszalonka az Ibériai-, az Appennin- és a Balkán-félszigetet leszámítva egész Európában honos. Élőhelye azonban szinte mindenütt zsugorodik, ami a mocsarak, lápok lecsapolására, a tőzegkitermelésre, az egykor természetes állapotú nedves rétek mezőgazdasági művelésbe fogására vezethető vissza. Tetézi mindezt az a sajnálatos körülmény, hogy vonuláskor Dél-Európában intenzíven vadásszák. Becslések szerint évente félmillió sárszalonkát lőnek le olasz, spanyol, görög és máltai vadászok. A NABU ezért felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy nyilvánítsák védett fajjá a sárszalonkát, egész évben tiltva vadászatát.
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek