Egyes vállalatok szerint az árak már megfizethetetlenek, és Németország vezető gazdasági tanácsadója is arra figyelmeztet, hogy radikálisan át kell gondolni az ország energiapolitikáját, mert a környezetkímélő energiatermelés árai hatalmasra nőttek.
"Drasztikus politikaváltásra van szükségünk. Nem figyeltek oda a költségekre. Azok most hatalmasra nőttek" – nyilatkozta Christoph Schmidt, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke a brit The Daily Telegraph napilapnak. A német kormány elképzelései szerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról át kell állnia a megújuló energiaforrásokra. 2030-ig az összes megtermelt energia felének, 2050-re a 80 százalékának szél, nap és más megújuló energiaforrásokból kell származnia. A költségbecslések szerint azonban az átállás a következő 25 évben már ezer milliárd euróba kerül majd.
Schmidt aggodalmait osztja a BDI is, Németország legbefolyásosabb ipari szövetsége. A szervezet szerint nem maradhatnak tovább csendben, miközben idealisták tönkreteszik az ország energiapolitikáját. A szövetség tagjai nem csak a költségektől félnek, hanem azt is mondják, hogy veszélyben van a német ipar nemzetközi versenyképessége.
A német vegyipari társaság szerint elszabadultak az energiaárak. A német elektromos áram ára gyorsabban növekszik, mint máshol Európában, és már kétszer annyiba került, mint az Egyesült Államokban. Mivel Amerikában a palagáz egyre nagyobb kitermelése miatt a gázpiaci árak a német árak negyedére estek, több német vegyipari cég is azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokba költözik.
Meglepő módon a környezettudatos energiatermelés vágya ahhoz is vezetett, hogy Németországban az elmúlt években nőtt a szén-dioxid kibocsátás szintje. Angela Merkel kancellár a japán fukusimai nukleáris baleset után engedett a közvélemény nyomásának, és leállítatta az összes német atomerőművet. Az így kiesett energiatermelést rövid távon csak a hagyományos széntüzelésű erőművek nagyobb fokozatra kapcsolásával lehetett ellensúlyozni, ami növelte a káros gázok kibocsátását.
Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez az ideiglenesnek szánt megoldás tartóssá válhat. A napelemek és a szélerőművek nem tudnak ugyanis mindig energiát termelni, mert az időjárástól függ a kapacitásuk. Németországban viszont az energiakereslet állandóan magas, és ezt akkor is ki kell elégíteni, ha nincs napsütés, vagy szélcsend van. (MTI)
Trendek: szél, nap, bioüzemanyag
Jó befektetés volt tiszta energetikai technológiákkal foglalkozó vállalatokba fektetni a pénzt, derül ki az Ernst&Young legutóbbi tanulmányából. Az elmúlt pénzügyi év során a zöld energetikai szektor világszerte 26 milliárd dollárral növekedett. A legnagyobb növekedést az ázsiai térségben érték el a vállalatok. Ott a napenergetikai cégek felfutása húzta magával a piacokat.
A teljes megújuló szektor részszegmenseinek vizsgálata is érdekes képet mutat. A szélenergetikában érdekelt cégek száma egy év alatt valamelyest csökkent, így a felmérés idején 53 ilyen profilú vállalat volt a tőzsdéken. Piaci kapitalizációjuk 2 százalékkal emelkedve elérte a 30,8 milliárd dollárt.
A napenergetikai cégek száma 2 százalékkal mérséklődött, miközben a megmaradt vállalatok kapitalizációja 14 százalékkal növekedett, elérve a 35,3 milliárd dollárt. Igaz ezeknek a vállalatoknak a bevétele összesen 16 százalékkal csökkent, így is elérte a 42,5 milliárd dollárt.
A bioüzemanyaggal foglalkozó cégek is jelentős növekedést könyvelhettek el – darabszámuk növekedett, így a felmérés idején 41 ilyen cég volt a tőzsdéken, 13,1 milliárd dollárnyi piaci kapitalizáció mentén, ami már 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vállalatok bevétele 14 százalékkal 26 milliárd dollárra emelkedett.
