Október elején tartották az 5. Magyar szélenergia workshopot, melyen nem kívántak felszólalni kormányoldali politikusok, illetve a szakmai hivatalok képviselői. Jót úgyse tudtak volna mondani.
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közös konferenciáján az előadók hangot adtak abbéli reményüknek, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatóbbá válása, és a régóta várt szélenergetikai kvóta pályázat megnyitása után dinamikus fejlesztések indulhatnak Magyarországon. A 2013. október 1-jén megrendezett 5. Magyar szélenergia workshop c. konferencián számos hazai és nemzetközi kutató, szakértő és szakmabeli felszólalt, és kivétel nélkül sajnálatosnak nevezte a tényt, hogy hazánk a szélenergia felhasználás tekintetében az utolsók között kullog Európában. A konferencián nem kívántak felszólalni kormányoldali politikusok, illetve a szakmai hivatalok képviselői, amelynek kapcsán Dr. Hoffmann László, az MSZIT elnöke sajnálatát fejezte ki. Mint mondta, a „kormányoldal képviselői vagy nem tudnak újat mondani, vagy politikai okokból jónak látták távol maradni”.
A konferenciát Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának korábbi elnöke nyitotta meg. Mint beszédében kifejtette, jelenleg Magyarországon sokkal nagyobb hangsúlyt kap a széles tömegek felé könnyen kommunikálható rezsicsökkentés, mint a hosszú távú fenntarthatóság, és azon belül is a megújuló energiák. Jávor megjegyezte, hogy a közhiedelemmel ellentétben az alternatív energetikai szektorban a hozzáadott érték 25-30%-a magyar forrásból érkezik, amely megfelel az energiaipar átlagának, továbbá munkahelyteremtő hatása is jelentős, amennyiben az áttételes hatásokat is figyelembe vesszük. A képviselő felhívta a figyelmet az EU 2014-2020-as költségvetési periódusában megnyíló, alternatív energetikai fejlesztésekre is költhető Kohéziós Alapok új generációjára. Mint elmondta, idén ősszel várható a magyar megújulós törvény, a METÁR újratárgyalása is a Parlamentben, vagyis minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy a közeljövőben újraindulhassanak a szélenergetikai fejlesztések – már csak a döntéshozói akarat szükséges ehhez. Az előkészített szélenergetikai projektek tulajdonosainak és a finanszírozó intézeteknek készen kell állniuk egy esetleges hirtelen indulásra, ezért a legjobb tanács amit adhat a várakozás időszakára, hogy a szereplők „tartsák szárazon a puskaport”.
Szélenergetika, avagy rezsicsökkentés európai módra
Pierre Tardieu, az EWEA feltörekvő piaci szakértője előadásában rámutatott, hogy számításaik szerint a szélenergia – bizonyos tényezők figyelembe vétele mellett – 2020-ra piaci alapon versenyképes lesz a hagyományos technológiákkal. Külön előny, hogy szélenergetika esetében nem kell külső kockázati tényezőktől tartani, a volatilis világpiaci nyersanyag árak nem befolyásolják a már működő erőművek által termelt energia költségét. Ezt az előnyt számos EU tagállam igyekszik kihasználni, ily módon biztosítva a hosszú távon stabil fogyasztói árakat, amelyek nem emelkednek együtt a nyersanyagok árával. Az európai rezsicsökkentés tehát fenntartható módon, hosszú távra tervezve valósulhat meg. Nem véletlen, hogy az EU tagországok villamosenergia felhasználásukat már most átlagosan 7%-ban szélenergiából fedezik, szemben a magyarországi 2%-al.
Dr. Hoffmann László előadásában kifejtette, hogy a hosszútávon fenntartható rezsicsökkentés eszközei lehetnek a szélerőművek. Ezek ugyanis, a megtérülési idejüket követően – jellemzően 8-12 évvel építésük után – egészen minimális áron termelnek villamos energiát. Példaként Németországot említette, ahol a szektor érettségéből kifolyólag mára már számos szélpark érte el ezt a kort, és az ebből fakadó alacsony termelői árszintet. Reményét fejezte ki, hogy az NCST-ben szereplő, 2020-ra tervezett 1000MW beépített szélerőmű kapacitás mihamarabb megépülhet, ezzel is segítve Magyarországot az EU felé vállalt fenntarthatósági célszámok elérésében.
Kapcsolódó anyagok:
