Ausztráliában a törvényhozás elfogadta az üvegházhatású gázokat nagyipari méretekben kibocsátó vállalkozásokat terhelő adót, az úgynevezett szén-dioxid-adót jövőre vezetik be, 2015-ben pedig egy térségi, ázsiai-csendes-óceáni kibocsátás-kereskedelmi rendszer lép majd a helyére.
Az adó tonnánként 23 ausztrál dollár, amit 2012. július 1-jétől fizet a kibocsátás mértéke alapján összeállított vállalati lista első 500 helyezettje. A kormányzat célja az, hogy az üvegházhatást fokozó gázok – szén-dioxidban számolt – kibocsátása 5 százalékkal csökkenjen 2020-ra a 2000-ben regisztrált szinthez képest, és emelkedjék 20 százalékra a megújuló forrásokból termelt energia aránya.
A globális üvegházgáz-kibocsátás csupán 1,5 százaléka jut Ausztráliára, az egy főre jutó kibocsátást tekintve viszont a földrésznyi ország világelső, elsősorban a kőszénre alapozott áramtermelés miatt.
A képviselőház – az ausztrál parlament alsóháza – már korábban elfogadta a kisebbségi munkáspárti kormány előterjesztését, kedden pedig a szenátusban is megszavazták. A kormányoldalt a zöldek és függetlenek is támogatták.
A klímavédelem – és benne a szén-dioxid-adó, illetve a kibocsátás-csökkentés – ügye több mint egy évtizede az ausztrál belpolitika egyik fő témája. A kérdésnek jelentős szerepe volt két miniszterelnök bukásában is, 2007-ben a konzervatív John Howard, 2010-ben a munkáspárti Kevin Rudd veszítette el a kormányfői posztot a klímavédelem körüli viták következtében.
Az adó és a 2015-ben induló kvótakeresekedelmi rendszer pártolói szerint az anyagi teher energetikai modernizációra ösztönzi majd a vállalkozásokat, hozzásegít például ahhoz, hogy az öregedő széntüzelésű erőműveket új, környezetbarát technológiák váltsák fel. Az ellenzők szerint viszont az adó a gazdaság és a társadalom egészét sújtja majd, és végeredményben az államháztartást is megterheli, mert nagyobb lesz egyebek között az iskolák és a kórházak villanyszámlája.
