A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: mtvsz

Zöld civilek friss, hiteles mérései igazolják, hogy a hazai, borsodi lakosság számára tüzelőanyagként árusított és szociálisan osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan az alacsony fűtőértéke és magas hamu- és kéntartalma miatt.

Továbbra is kritikus a Sajó-völgyi légszennyezettségi helyzet. Az Európai Bizottság a legsúlyosabb magyar környezeti problémák egyikeként hivatkozik rá, több mint egy évtizede. Az egyre aggasztóbb adatokat és jeleket látva úgy döntöttünk, hogy bevizsgáljuk az egyébként szemmel is jól láthatóan gyenge minőségű lignitek minőségét. Az Elosztó projekt (Civitates pályázat)  és a Magyar Természetvédők Szövetsége Szénkivezetés programja biztosította a forrásokat ahhoz, hogy a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata közreműködésével több helyen is lignitet vásároljunk és a mintákat akkreditált laborba juttassuk.

Por és hamu

A legtöbb család a térségben platósan vagy zsákban vásárolja a lignitet. A rászorulók kevéske pénzükből a 25-30 kilós zsákokat egyesével vonszolják kézikocsikkal, vagy az autójuk csomagtartójába tuszkolva. 2019 szeptemberében mi is ezt tettük, a legrászorultabbak számára leginkább elérhető szénféleségeket szereztük be a Bükkábrány-Ózd útvonalon. Tüzép-ekről zsákos kiszerelésben jutottunk hozzá bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szenekhez, illetve német kötegelt briketthez. Sajókápolnáról, Ózdról pedig a lakosok számára ingyen osztott szociális tüzelőanyagokból szereztünk anyagmintákat.

“Kiváló minőségű borsodi feketeszén rendelhető a hét bármely napján. Garantált mennyiség és minőség” – olvasható a borsodi hirdetésekben. Nos, a lakossági széneladásra szánt szénvizsgálat eredményei alapján se nem minőségi, se nem fekete, de garantáltan gyenge minőségű anyagokat árusítanak a kereskedők és bányavállalkozók a rászorulók számára, ezzel tovább növelve azok kiszolgáltatottságát. Így például a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt. Csak összehasonlításként: a kontrollként bevizsgált német barnaszénbrikett hamutartalma 3,9% volt.

Aggasztóan magas volt a kéntartalom is (3,29-4,6%) a kontroll német termékéhez (0,36%) képest. Pláne, hogy a kénnel párhuzamosan az arzéntartalom is növekszik. A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta (4,6%), így a helyiek egészsége azt kívánná, hogy ne csak szüneteltessék, de be is zárják és rekultiválják a bányát.

Széntartalmát tekintve mindössze két minta – az ózdi és a felsőnyárádi – nevezhető megfelelőnek, de ezek kéntartalma is elfogadhatatlanul magas. Az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint a hat darab bevizsgált minta közül négy, lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyag.

Sajókápolna – a Sajó-völgy kálváriája

A Sajó-völgyi kritikus légszennyezettségi helyzetet tetézi a környezetében téli, fűtési időszakban uralkodó légcsendes állapot, amely köztudottan Sajókápolna térségére is jelentős hatással van. Éppen ezért voltunk nagyon szomorúak, amikor majd’ egy évtizede a magyar környezetvédelmi hatóság engedélyezte egy újabb külszíni lignitbánya megnyitását Sajókápolnán.  A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület környezetvédelmi jogsegélyszolgálata révén segítette a helyieket, sőt ügyfélként a szervezet is belépett a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba.

A tiltakozások hatására annyit lehetett elérni, hogy kissé távolabb, a település határától alig 150 méterre kezdték az egyébként jó minőségű termőföldet eltúrni a bánya kialakításához. Az itt termelt lignit különlegesen rossz minőségű köztes szénféleség. 2014-től a rossz minőségű lignit kitermelése rendszeres levegőszennyezéssel, zajjal keserítette a lakosok hétköznapjait, de eltűntek a kutakból a vizek. Illegális bánya-robbantások is történtek, amely épületeket rongált, s a bíróság később kártérítésre kötelezte a bányavállalkozót.

A rendkívül maró, nagy mennyiségű szálló porral, hamuval járó tüzelés a WWF Magyarország figyelmét is felkeltette. 2015-ben akkreditált mérésekkel igazolták, hogy a környezeti hatástanulmányban szereplő 3,2-3,6% kéntartalommal szemben a helyszínen vett szénminta kéntartalma közel a duplája, 5,87%. Ez megerősítette, hogy a lakossági lignittüzelés jelentős kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat a térségben. Az akkreditált vizsgálatok már akkor kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 milligramm kilogrammonként. Ez a mérgező elem mind a lignit égetésekor keletkező füstgáz szilárd részecskéivel, mind a szállítással, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okoz.

2018 októberében újabb civil fellépésre került sor. A közvetlen kockázatok alátámasztása érdekében a sajókápolnai lignitbányától 150 m-re levő magánterületen a durva szállópor részecskéket (PM10) a Magyar Természetvédők Szövetsége és Zöld Kapcsolat Egyesület mérte. Egy hónap alatt, azaz októberben 5 napon is túllépte a szennyezés az EU 24 órás átlagos határértékét (50 mikrogramm/m3). Az uniós irányelv egy év alatt max. 35 túllépést enged meg, így tehát a szűk egy hónap alatt mért 5 napos túllépés igen jelentősnek számít, igazolva a helybeliek beszámolóiból ismert, kénes, fullasztó széngáz szagról szóló jogos panaszokat.

Mindez megerősítette az eddigi feltételezést, hogy a magas kéntartalmú, gyenge minőségű borsodi szenek tüzelése miatti súlyos légszennyezés káros környezeti, egészségügyi és természeti hatásai jelentősek. Annak közvetett költségei is jelentősek. Összességében a szén/lignittüzelés kárai jóval meghaladják a remélt előnyeit.

Különösen az korbácsolta fel az indulatokat, hogy szociális tüzelőanyagként az addig osztott fa helyett is ilyen vacak lignittel kezdték ellátni a lakosságot. A tüzelőberendezéseket a kénsav elkezdte szétmarni, a tüzelés után rendkívül nagy mennyiségű hamu keletkezett, melyet a kertekben voltak kénytelenek szétszórni a lakosok.

Sajókápolna ex lignitbánya elvonulás 2019 07 15

Éppen ezért nagy örömmel vették a környékbeliek, hogy 2019. júniusában elvonult a vállalkozó sajókápolnai bányatelekről, s bejelentették, szüneteltetik a tevékenységüket.

A Sajó-völgyben azonban nem ez az egyetlen problémás lignittüzeléstől terhelt helyszín. A völgy nagyobb településein, Sajószentpéteren, Putnokon – lényegében, ahol van levegőtisztaság-mérő állomás – rendszeresek a szmoghelyzet tájékoztatási és riasztási eseményei a téli időszakban. A többi településen is hasonló lehet a helyzet, csak ott nincs mérőállomás, így erről nincs tényszerű információ.

Hamis szénnosztalgia

Sajnos nem minden érdekeltet hatnak meg a szilárd tüzelőanyagokkal, főleg a lignittel járó egészségügyi, környezeti, társadalmi káros hatások. A máshol sem működő ún “tiszta szén” technológia mellett a rossz minőségű lignit lakossági célú eladása még a régiós tervek között szerepel. Így a környezeti jogérvényesítéssel is foglalkozó Zöld Kapcsolat Egyesület sorozatosan kénytelen fellépni a Sajó-völgyi lignitbányák ellen, a lakossággal együttműködve.

Például korábban Múcsony Nagyközség Önkormányzata is módosítani kívánta településrendezési tervét egy évi 30 ezer tonna közvetlen, lakossági árusítási célra tervezett külszíni lignitbánya érdekében, ahonnan nedvesen, azonnal szállították volna a környék lakosaihoz. Az eljárás során az is kiderült, hogy a bánya által okozott depresszió a közeli zagytározók nehézfémsó tartalmával veszélyeztetheti az ivóvíz-kutakat is. Végül ötéves jogi huzavonát követően, természetvédelmi okból, több mint 100 védett faj élőhelyének veszélyeztetése miatt nem kapott engedélyt ez az újabb lignitbánya.

Megéri? A szilárd tüzelés egészségügyi hatásai

Évente kb. 400 ezer tonna lignitet éget el a hazai lakosság. Jelenleg kb. 50-80 ezer család – több százezer ember – fűtését biztosítja. Közben pedig legalább 60 milliárd forint kárt okoz (évente) a lakosság egészségében és a környezetben (Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága sztenderd módszertana szerint számolva). A gazdasági károk is jelentősek: ld. a megbetegedések, idő előtti elhalálozások miatti munkaerő-kiesések; ill. az égetéskor keletkező kénsav és kénessav az épületekben, különböző berendezésekben okoz károkat. A lignit égetésekor rákkeltő, szív- és érrendszeri károsodást, légúti megbetegedéseket okozó, agresszív anyagok sora keletkezik. A szilárd tüzelőanyagok, azaz a (nedves) fa- és lignit égetése évente 13 ezer ember idő előtti halálát okozza Magyarországon! A gyermekek életesélyeit 6-8 hónappal csökkentheti. Egyes mérések szerint a hazai szmoghelyzetek kétharmada származik lakossági fűtésből, azaz a finom részecske/szálló por szennyezés 74%-a!

Éppen ezért szorgalmazzuk a zöld civilszervezetekkel, hogy az Európai Uniós szénrégiókkal együttműködve, a magyar kormányzat aktívan vegyen részt a szénkivezetésben oly módon, hogy az igazságos legyen a helyi közösségek és munkavállalók számára is.

2019 januárjában a levegőszennyezés helyzetének romlása miatt a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély kérésére elindult a Sajó-völgy levegőminőségi tervének soron kívüli felülvizsgálata. Sajnos a sürgetés ellenére a mai napig sem született meg az új intézkedési terv, így a 2019/2020-as fűtési szezonban sem várható előrelépés az ügyben.

Szénkivezetési régiós javaslataink:

  • Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, és a lignitet ill. a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből!
  • Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését!
  • Ne engedélyezzék újabb szénbányák megnyitását.
  • Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében.
  • Vizsgálja ki a hatóság a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját!
  • A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok) és vonja ki a nem megfelelőeket.
  • A szénrégiók társadalmilag igazságos gazdasági átmenete, szerkezetváltása érdekében a kormányzat érdemben vonja be a kormányzati régiós tervezésbe a szénrégiók lakosait, önkormányzatait.

F. Nagy Zsuzsanna
Zöld Kapcsolat Egyesület

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek