Gyors fajfelismerés segíti a küzdelmet a védett cápafajok illegális halászata ellen. Nyugodtabb életet ígér az ikonikus halnak a FAO új digitális eszköze, amely révén gyorsan beazonosíthatóvá válnak bizonyos fajai.
A vámhivatal dolgozói, a halpiacokat felügyelő hatóságok, de akár halászok, akik el akarják kerülni, hogy védett fajok akadjanak a hálójukba, profitálhatnak az iSharkFin használatából, mondta Monica Barone, a FAO Halászati és Akvakultúra Osztályának a szoftverért felelős csapatának vezetője. A projektet 2013-ban indították, miután a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) alá öt cápafaj is bekerült.
Az iSharkFin a gyakorlatban
Az eszköz a gépi tanulási módszerekre építve kínál egyfajta tudásbázist a kikötői, piaci vagy vámellenőrzést végző személyek és halkereskedők számára, akik nem rendelkeznek megfelelő taxonómiai ismeretekkel. A szoftver működése a következő: a felhasználó feltölt egy képet, majd kiválaszt néhány, az uszonyra és az állatra jellemző ismertetőjegyet, majd egy algoritmus összeveti az információkat a memóriában tároltakkal és az alapján beazonosítja a cápafajt – mindezt alig pár perc alatt. Már készülőben van a táblagépekre és okostelefonokra optimalizált verzió is, ezzel is szélesítve a felhasználási lehetőségeket.
Jelenleg a leglátványosabb ismertetőjel, a hátuszony alapján 35 cápafaj beazonosítására képes a FAO iSharkFin szoftver, ezen túlmenően hétre a farokuszony alapján. Ezek a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban szereplő fajok. Bár további fajokkal bővül majd az adatbázis, a munkát nehezíti, hogy egyes cápafajok ritkasága jelentősen megnöveli az adatgyűjtéshez szükséges időt.
A szoftvert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a spanyol Vigói Egyetemmel közösen fejlesztette, a pénzügyi támogatást a Washingtoni Egyezmény és a japán kormány biztosították.
A cápák helyzete
Az iSharkFin akár a globális cápahalászat mértékére vonatkozóan, egy régóta lezáratlan vita, is döntő információval szolgálhat.
A számok ugyanis komoly eltéréseket mutatnak. Egy tanulmány szerint a lehalászott cápák száma évente akár a 73 milliót, a teljes állomány 6 %-t is meghaladhatja. Ez nem csupán magasabb a fajfenntartáshoz szükséges értéknél, tekintve, hogy a cápa azon fajok közé tartozik, amelyek lassan érik el az ivarérett kort és kevés utódjuk van, de négyszerese a FAO adatbázisában szereplő és a hivatalos statisztikákra építő adatnak. A nagy különbség okát sokan a „cápauszony-leválasztás” rovására írják, amikor a hal uszonyát levágva az állatot visszadobják a tengerbe. Ez a gyakorlat sok országban tiltott, és a cápauszony kereskedelme csak abban az esetben megengedett, ha az egész halat hasznosítják. Itt lép a képbe az iSharkFin, miután a szoftverbe feltöltött fényképek alapján felbecsülhetővé válik az állat nagysága és súlya, és akár a cápahalászat teljes volumenére is következtetni lehet, tette hozzá Barone. A nyílt tengerekkel való megfelelő gazdálkodás, beleértve a felelős halászat és a veszélyeztetett fajok megóvásának kérdéseit is, a témája a héten zajló római FAO workshopnak.
Történelmi döntés a cápákért
Tavaly szeptembertől hét veszélyeztetett cápa és rájafaj élvez nagyobb védelmet az új szabályok értelmében, amelyek az illegális kereskedelem és a nem fenntartható halászati módszerek visszaszorítását célozzák.
A WWF örömmel fogadta ezt a döntést, hiszen természetvédelmi mérföldkőnek számít az öt cápa és két mantarája faj bevonása az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (továbbiakban: CITES) II. Függelékének hatálya alá szeptember 14-től.
Kapcsolódó anyagok:
