Az éghajlatváltozás világszerte egyre több országot érint. A nemzetközi közösség tagjaként Tajvan is komoly kihívásokkal néz szembe ezen a területen. Az elmúlt években az elmúlt évszázad legsúlyosabb aszályának, intenzív esőzésnek és pusztító tájfunoknak lehettünk tanúi.
Lai Ching-te elnök öt kulcsfontosságú kérdésben ismertette starégiai elképzeléseít a nettó zéró átmenet érdekében.
Ezek közé tartozik a második energetikai átmenet elindítása; a megújuló energiaforrások – mint a geotermikus, hidrogén-, biomassza- és óceánenergia – fejlesztésének felgyorsítása; iparunk kettős digitális és zöld átalakításának előmozdítása, valamint nettó zéró életstílusok Így egy olyan igazságos átmenetet elérése a cél, amely senkit sem hagy az út szélén!
Júniusban Tajvan létrehozta az elnöki hivatal alá tartozó Nemzeti Éghajlatváltozási Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzással és nemzetközi együttműködéssel a nemzeti fejlesztések szempontjából foglalkozzon. A bizottság hét területre összpontosít:
— a nettó zéróhoz vezető utakra,
— a változatos zöld energia- és szén-dioxid-csökkentési technológiákra,
— a kettős zöld és digitális átalakulásra,
— a fenntartható zöld életmódokra,
— az igazságos átmenetre, a zöld fenntartható finanszírozásra,
— valamint a fenntartható hazai környezetre és az alkalmazkodó rezilienciára.
A bizottság elősegíti a kormány klímaválaszának jobb kommunikációját, felgyorsítja a szakpolitikai intézkedések megvalósítását, és fokozza a lakosság részvételét.
Tajvan számos lépést tesz az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Az emissziócsökkentés iránti elkötelezettség jeleként beépítették a 2050-es nettó zéró kibocsátási célt az Éghajlatváltozási Válaszintézkedési törvénybe. Eközben elkészült a globális szén-dioxid-adóhoz hasonló, 2025-ben hatályba lépő szén-dioxid-díjrendszer bevezetéséről szóló jogszabály. A vállalatok 2025 közepén kezdik meg a próba-jelentéstételt, egy kezdeti, hozzávetőlegesen 10 amerikai dolláros tonnánkénti szén dioxid egyenérték (tCO2e) alaprátával. Ezt az arányt a Szén-dioxid Díjrátát Felülvizsgáló Bizottság ajánlásai alapján fokozatosan emelik, és 2030-ra eléri a nemzetközi szabványoknak megfelelő, onnánkénti 40-60 amerikai dollár közötti szintet (tCO2e). Tajvan emellett vállalta, hogy a következő négy évben elindít egy kibocsátáskereskedelmi rendszert, amely még még szorosabban összekapcsolja a globális piacokat. Ezek a szakpolitikák összhangban vannak a Párizsi Megállapodás 6. cikkével, amely ösztönzi a nemzetközi együttműködést a klímavédelmi intézkedések terén, olyan piaci mechanizmusok, mint a szén-dioxid árazás révén, hogy ambiciózusabb klímacélokat érhessünk el.
A szén-dioxid díj csak az első lépés a tajvani szén-dioxid-árképzési rendszerben. Ezt követően Tajvan három nagy alapot indít a zöld iparágak fejlesztésének ösztönzésére. A 10 milliárd tajvani dolláros összegű Zöld Növekedési Alapot azért hozzák létre, hogy támogassák a feltörekvő hazai nettó zéró iparágak fejlődését. A biztosítási és pénzügyi szektor finanszírozása támogatja majd a Zöld Pénzügyi Innovációs Alapot, amely hosszú távú beruházásokat biztosít az energiatakarékos, nettó zéró és körforgásos iparágak számára. Végül a Tajvani Nettó Zéró Alap a hazai és nemzetközi szén-dioxid-csökkentési célok elérésére törekszik, partnerségben a hazai kibocsátás-intenzív iparágakkal, kockázati tőkealapokkal és pénzintézetekkel, hogy értékeljék és támogassák a különböző szén-dioxid-csökkentési technológiákat.
Ez az alap Tajvan vezető vállalatait is bevonja a globális szén-dioxid-csökkentési stratégiákba, felgyorsítja a nettó zéró kezdeményezéseket, és vonzza a zöld befektetéseket. Ezek a lépések növelik Tajvan nemzetközi versenyképességét, összhangban vannak a Párizsi Megállapodás 9. cikkével, amely felszólítja a fejlett országokat, hogy különböző forrásokból mozgósítsanak az éghajlat-politikai finanszírozást, és szilárd alapot biztosítanak Tajvan fenntartható fejlődéséhez.
Az alkalmazkodás terén Tajvan májusban kiadta legújabb Nemzeti Klímaváltozási Tudományos Jelentését.
Ez a jelentés alapvető tudományos adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok és minisztériumok számára a rövid és középtávú alkalmazkodási tervezéshez. Foglalkozik a korai figyelmeztető mechanizmusok és a rendszerfelügyelet fejlesztésével, hogy javítsa a városi környezet rezilienciáját. Egy több szintű katasztrófa-megelőző rendszer kerül kialakításra, amely a katasztrófák előrejelzését, reagálását és a helyreállítási intézkedéseket is magában foglalja, ezáltal javítva a katasztrófákra való reagálási képességeket, és egy olyan országot építve, amely integrált katasztrófa-megelőzési, alkalmazkodási és nettó zéró célok révén ellenállóbbá válik. Ez összhangban van a Párizsi Megállapodás 7. cikkével, amely arra szólítja fel az összes felet, hogy támogassák és hajtsák végre az alkalmazkodási politikát. Tajvan továbbra is használni fogja a korai figyelmeztető rendszereket és a megfigyelési intézkedéseket a nemzeti alkalmazkodási politikák finomításához.
Mint jelentős gazdasági szereplő és a technológiai innováció központja, Tajvan a megújuló energiaforrások, a klímaadaptáció és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai innováció terén meglévő képességei nagy segítséget nyújthatnak a globális klímakormányzásban.
A klimavédelmi intézkedéseknek megvalósításának kulcsfontosságú eleme lesz az innováció.
A szén-dioxid-árképzés bevezetésével és a kapcsolódó innovatív technológiák támogatásával Tajvan fokozott hazai politikák és rendszerek révén vesz részt a globális klímavédelmi intézkedésekben. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség elismeri, hogy Tajvan kész és képes hozzájárulni a globális klímaváltozási erőfeszítésekhez.
Peng Chi-ming Környezetvédelmi miniszter ( Kínai Köztársaság/Tajvan)
Nyitókép: Depositphotos
