A Kiskunságban öt év alatt 20.000-ről csaknem 100.000-re nőtt a kizárólag Magyarországon előforduló fokozottan védett tartós szegfű állománya. A Duna-Tisza közi homoki gyepekben virító szegfű egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
A tartós szegfű élénk rózsaszín, apró, filigrán termetű vadvirág, mely az egész világon csak nálunk, a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elő. Az élőhelye beszűkülése miatt veszélybe került faj megmentésére a Kiskunsági Nemzeti Park indított szegfűmentő programot 2006-ban. Azóta csaknem 19.000 palántát ültettek ki a természetvédelmi szakemberek az eredeti állományok erősítésére.
Óriási munka volt egyszerre 5-600 virágtövet kivinni olyan területekre, amit autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Sokszor magunk cipeltük a ládákat, és egyenként ültettük ki a palántákat a kijelölt területekre. – mondta Mihalik Erzsébet, a Szegedi Egyetem Füvészkertjének vezetője. A kiültetett tövek 90%-a megmaradt, sőt, jónéhány közülük azóta már magot is érlelt, így biztosak lehetünk benne, hogy a füvészkerti példányok megerősítik majd a természetes állományokat. A szegfű megmentése mindenképpen óriási természetvédelmi siker, de valójában gyökeres szemléletmód-váltásra lenne szükség. A fajok emberi tevékenységből származó pusztulása olyan, mintha egy repülőn utaznánk, amelynek sorra kiszedegetjük az alkatrészeit. Egy darabig még működik, de nem tudhatjuk melyik csavar hiánya miatt zuhanunk majd le – nyilatkozta Mihalik Erzsébet.
Egy ritka növény megmentéséhez persze nem elegendő a mesterséges szaporítás. Kiskunmajsa határában a szegfű által kedvelt élőhelyeket is helyreállítottak és bővítettek. 455 hektárt megtisztítottak az agresszívan terjedő, őshonos növényeket kiszorító gyomoktól, így az Észak-Amerikából származó vaddohánytól. Bodogláron gyérítették a fekete fenyőt, Bócsán és Csévharaszton pedig az akácültetvényeket szorították vissza, helyettük tisztásokat és a Homokhátságra jellemző nyárfákkal tarkított ligeteket alakítottak ki.
A természetvédelmi szakemberek a Kiskunságban több területen kutattak a ritka növény után, és összesen csaknem 100.000 tövet regisztráltak. A munka során észrevették, hogy a szegfű iránt a mezei nyulak is érdeklődnek, és ha rátalálnak, előszeretettel lerágják a szirmait.
Tartós szegfű szaporodóban
A tartós szegfű felfedezője egyébként a magyar természettudós, Kitaibel Pál volt, aki egy Alföldet átszelő útja során bukkant rá, és vette tudományos leltárba. Azért nevezte el tartós szegfűnek, mert valóban hosszú ideig, május közepétől egészen október közepéig, sőt, ebben az évben az enyhe ősznek és a mostani melegebb napoknak köszönhetően még decemberben is virágzik.
Ha valaki szeretné megismerni ezt a növényritkaságot, az nyáron látogasson el Kiskunmajsára, illetve a közelben lévő Bodoglárra, ahol csaknem másfél kilométeres tanösvény vezeti az érdeklődőket a borókás-nyaras ligetek, árvalányhajtól hullámzó homokos lankák és galagonyabokrok birodalmába. Aki Majsáról indul, annak a helyi Tourinform irodában készséggel adnak felvilágosítást, hogy autóval, kerékpárral, vagy gyalogszerrel hogyan talál rá a szegfű élőhelyére.
Büszkék vagyunk arra, hogy térségünkben egy ilyen különleges természeti érték található, és fontosnak tartjuk, hogy ezt minél többen megismerjék. Épp ezért támogatta Kiskunmajsa Város Önkormányzata a nagyszabású szegfűmentő programot és a vele járó ismeretterjesztő munkát. Ez egy olyan program, ami az összefogást ösztönözte, hisz több szektor vett részt benne, és a tervezéstől mostanáig három városvezetés is töretlenül támogatta az ügyet – mondta Fogl András Kiskunmajsa alpolgármestere.
Kapcsolódó anyagok:
