A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása. az összes leégett terület kb. 44%-a Natura 2000-es volt, ez az elmúlt 10 évet tekintve rekordnak számít.A 2021-es törökországi erdőtüzek által érintett fajok 7,4%-a a sebezhető kategóriába esett a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája alapján. A 2022-es év Magyarországon is kedvezőtlenül alakult a tüzek szempontjából: a leégett területek kb. fele Natura 2000-es besorolású volt. Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, a globális felmelegedés pedig kedvezőbb környezetet teremt a tüzeknek – figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok azonban segíthetik az emberi tényezőkből fakadó tüzek csökkentését. A jövőben valószínűsíthetően több és intenzívebb vegetációtűzre kell felkészülnünk, és annak érdekében, hogy csökkenthessük a potenciális károkat, a klímaváltozás mérséklése mellett az alkalmazkodás is elengedhetetlen.
2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve az Európai Unióban. 2022-ben 837 212 ha nagyságú terület égett le, ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 342 ha). A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak. Mivel a tűz nem ismer határokat és egyezményeket, a védett területeket sem kíméli: az összes leégett terület kb. 44%-a Natura 2000-es volt, ez az elmúlt 10 évet tekintve rekordnak számít.
A legnagyobb mértékben (kb. 75%) Spanyolországot, Romániát és Portugáliát érintette a védett területek vesztesége. A természetvédelmi területek leégése önmagában is veszteség, de további negatív hatás, hogy a biodiverzitás is csökkenhet és veszélyeztett fajok élőhelye semmisülhet meg.
Alább láthatjuk az időjárásból eredő magas vagy extrém tűzveszély, illetve az ökológiai sérülékenység (a lokális vegetáció helyettesíthetősége és a védett területek aránya) térbeli eloszlását Európában. A tűz számára legkedvezőbb feltételek jellemzően a kontinens déli régióiban találhatók és ez több területen magas ökológiai sérülékenységgel párosul (pl. Spanyolország, Olaszország).
A vegetációtüzek kialakulásának veszélye és a sebezhetőség (népesség, ökológia, gazdaság) együttes figyelembe vételével kapjuk meg az alábbi térképen látható indexet, melyből a magas értékeket jelenítettük meg.
A skandináv országok és a Brit szigetvilág kivételével szinte egész Európa érintett.
Az IUCN Vörös Listája (IUCN Red List) szerinti fenyegetett fajok magasabb száma több esetben olyan területre esik (pl. Nyugat-Törökország, Dél-Franciaország), ahol a vegetációtüzek kockázata is magas, így jelentős károkat okozhat egy-egy tűz a biodiverzitást tekintve is.
2022: összességében második a ranglistán, de regionális különbségekkel
2021-hez képest több országban is rosszabb volt a helyzet tavaly a vegetációtüzeket tekintve, de előfordulnak kivételek is: Görögországban például csökkenés lépett fel az elmúlt két évet összehasonlítva. Itt 2021 volt extrém év, 2022 már átlagosnak volt tekinthető. A legtöbb tűz júliusban fordult elő, a legnagyobb 4000 ha feletti területet érintett, de további öt eset is meghaladta az 1000 ha-t. A teljes leégett terület 41%-a tartozott Natura 2000-es besorolásba. Törökországban is 2021 volt súlyosabb, amihez képest 2022 enyhének mondható.
Magyarországot kedvezőtlenül érintette a 2022-es év: 92 tűzeset és 7960 ha leégett terület, ami több mint tízszerese az elmúlt évtized átlagának.
Egy korai csúcs figyelhető meg márciusban a vegetációtüzeket tekintve, ez okozta a legtöbb kárt. A két legnagyobb területű (> 700 ha) eset azonban nyáron, júliusban és augusztusban fordult elő. Hazánkban a leégett terület kb. fele volt Natura 2000-es (4297 ha), ami a teljes országban levő Natura 2000-es területek 0,039%-át teszi ki.
Az ún. tűzidőjárás index (FWI: Fire Weather Index) a tűz intenzitását jelzi, a terjedési sebesség és az elégett anyag mennyiségének kombinálásával; az 50-es érték már meglehetősen extrémnek számít. Ez az index Magyarországon 2022 nyarán jóval az átlagos érték felett (sőt, esetenként a 90. percentilis érték felett) alakult, ahogyan ezt az alábbi ábrán láthatjuk. A márciusi csúcs is kirajzolódik, augusztus közepétől viszont az év hátralevő részében már csak az átlag alatti, vagy átlag közeli értékek fordultak elő.
A szomszédos Ausztriában nyolc nagyobb tűz keletkezett tavaly, egy évtizede ez volt a legrosszabb ebből a szempontból. A legnagyobb februárban alakult ki, ekkor 332 ha-t értintett a pusztítás. Horvátországban 2022-ben kb. háromszor rosszabb volt a helyzet az előző évhez képest, de még mindig sokkal jobb, mint 2017-ben. A két legnagyobb tűzeset 4000 ha körüli méretű területet érintett.
Az Ibériai-félsziget is megszenvedte a tűzeseteket tavaly. Portugáliában 2017 óta ez volt a legrosszabb tűzidőszak, az EU országai közül a harmadik leginkább értintett volt. A hat évvel ezelőtti esettel összefüggésben portugál fiatalok fordultak bírósághoz, az éghajlatváltozással kapcsolatos tétlenség és ennek életveszélyt jelentő hatásának ügyével.
Spanyolországban is rekordnak számít 2022 az elmúlt évtizedet tekintve. Januárban sok kisebb tűz alakult ki, de a legnagyobb károk nyáron keletkeztek: júliusban a legnagyobb kiterjedésű eset 32 528 ha-t érintett.
Nemcsak a fák, az erdő többi lakója is veszélyben van
Törökországban nem tavaly, hanem 2021-ben voltak igazán pusztító vegetációtüzek. Megvizsgálták, hogy egy 4210 km2 kiterjedésű terület biodiverzitását hogyan érintették a tüzek. 696 km2 sérült, amely számtalan növény- és állatfaj, ezen belül is 56 emlősfaj (denevérek, macskafélék, rágcsálók, nagytestű emlősök) élőhelyéül szolgált. Ezen fajok 88%-a nem fenyegetett, de 3,7% a mérsékelten fenyegetett és 7,4% sebezhető kategóriába esik a Vörös Lista alapján.
A nagyobb testű emlősöket kétféleképp is érinti a tűz: egyrészt közvetlen sérülést okozhat (vagy akár elhalálozást), másrészt közvetett hatások által migrációra kényszerülhetnek, az addigi élőhelyük károsodása, elpusztulása miatt. A török vizsgálat szerint néhány faj idővel regenerálódik a tűz után, az aktivitást és a terület visszafoglalását tekintve is.
Tehát fontos, hogy a leégett részeket ne foglaljuk el és alakítsuk át például mezőgazdasági területté, mert idővel visszatérhet a természet.
A fenntartható fejlődési célok közül több is a tűz martalékává válhat
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljai közül is több veszélybe kerülhet a vegetációtüzek által, ezekből mutatunk be néhányat röviden.
- Egészség és jóllét: a tüzek a légszennyezettséghez is hozzájárulnak, amely csendes gyilkosként éveket vehet el életünkből. Nem menekülhetünk a négy fal közé, és persze a levegőminőség nem csak az emberekre, hanem a többi élőlényre is fenyegetést jelent.
- Ipar, innováció és infrastruktúra: a tűz házakat, vezetékeket emészthet fel, általánosságban veszélyezteti az infrastrukturális létesítményeket.
- Fellépés az éghajlatváltozás ellen: az erdők kiemelten fontosak a szén-dioxid természetes elnyelésében. Amennyiben elpusztulnak a fák, értelemszerűen nem tudják betölteni ezt a szerepüket sem, a helyükre ültetett fiatalabb csemeték pedig jóval kevesebb szenet tudnak elraktározni, mint az évtizedek-évszázadok alatt kifejlődött komplex erdők. Amellett pedig, hogy a klímaváltozás mérséklését akadályozza az erdők elpusztulása, az égő területek közvetlenül (az üvegházgáz-kibocsátás által) is hozzájárulnak az átlaghőmérséklet emelkedéséhez.
- Szárazföldi ökoszisztémák védelme: ahogyan a törökországi 2021-es eset vagy a 2022-es spanyol tüzek is alátámasztják, a tüzet nem érdekli, hogy egy adott terület védett-e és hány féle fajnak ad otthont. Ha elpusztulnak vagy megsérülnek ezek a területek, akkor az közvetve számos negatív hatással jár a szárazföldi ökoszisztémára nézve.
Égető jövőkép
Európában a hőmérséklet emelkedése várható a következő évtizedekben és a nyári aszály fokozódása is valószínűsíthető, elsősorban a déli területeken.
A meleg és száraz időjárási körülmények pedig kedveznek a vegetációtüzek számára, ezért azok gyakoriságában és intenzitásában is növekedés várható a kontinensen (csupán néhány észak-európai területen lesz kedvezőbb a helyzet), különösen a mediterrán régiókban, ahol már most is gyakran néznek szembe a tűzveszéllyel.
Ha a jelenlegi értékhez képest 3 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor 15 millióval növekedhet meg azon emberek száma, akik évente legalább 10 napon keresztül magas vagy extrém tűzveszélynek vannak kitéve.
Ha azonban 1,5 foknál korlátozzuk a felmelegedést, akkor „csupán” harmadakkora a kockázat és 5 millióra tehető ez a szám.
A szimulációk szerint a jövőben a vegetációtüzek gyakoribbak lesznek (még akkor is, ha teljesítjük a 1,5 fokos célt), így a potenciális káros hatások csökkentésének érdekében elengedhetetlen az alkalmazkodás.
Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, de a figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok segíthetik ennek csökkentését.
Hosszútávon a kevésbé gyúlékony fajok preferálása, vagy a vegyes erdők is megoldást jelenthetnek. Továbbá a terület tudatos kezelése is csökkentheti a sebezhetőséget, például természetes akadályokkal (termőföld) meg lehet akadályozni a tűz terjedését és így csökkenteni a leégett területek nagyságát.
Az erdők fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, számos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. A klímaszabályozás mellett a szén- és vízciklusban, a biodiverzitásban és a levegő tisztításában is jelentős szerepet töltenek be; élőhelyet, élelmet, orvosságot, faanyagot, munkahelyet biztosítanak. Ezért is fontos, hogy minél hamarabb radikális csökkenés kezdődjön az üvegházgázok kibocsátásában, mivel csak így van esély arra, hogy a tűz számára kedvező feltételek kialakulását visszafogjuk.
A másfélfok cikkének szerzője: Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
