Az állami környezet- és természetvédelem mind a mai napig a kilencvenes évek második felében elfogadott törvényeket használja. Vagyis egy olyan időszak jogi hagyatékából él, amikor egy minimális szakmai hozzáértéssel rendelkező, ugyanakkor a pártjában erősen beágyazott, jó érdekérvényesítési képességű politikus birtokolta a zöldtárcát. Baja Ferencről van szó. Kilövési engedély a nemzeti parkokra. A Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a természetvédelem mellett.
Ma már tudjuk, hogy valójában afféle kegyelmi időszak volt ez, hiszen hasonló sem előtte, sem azóta nem fordult elő a Magyar Köztársaság történetében: a környezeti értékek megóvásáért felelős minisztérium máskor mindig a maradékelv alapján talált gazdára, koalíciós időkben rendre a gyengébbik partnerhez került.
Mára pedig a köztársasággal oda a zöldtárca is: 2010 óta nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma Magyarországnak. Jelenleg már az intézményrendszer és a szabályozás maradékának teljes szétzilálása, a nemzeti parkok és a felügyelőségek bedarálása van napirenden, amihez a hivatalos ideológia az, hogy a természetvédelem a Horn-kormány alatt, vagyis húsz évvel ezelőtt (!) úgymond „túlnyerte” magát, a nem hivatalos, de a legfelső körökből származó indoklás pedig úgy szól, hogy az ökológiai értékek megóvása a gazdagok hóbortja, ami egy iparosodó országban csak a fejlődés akadálya lehet. (Kinek milyen gazdag jut, persze.)
Az új jogszabályokat Fidesz-közeli vadászok és erdőtulajdonosok írják, tulajdonképpen önmaguknak. Ha így haladunk, talán még az is megeshet, hogy száz év után újra túzokra – a magyar természetvédelem egyik címermadarára – vadásznak majd az e pillanatban még szigorúan védett Hortobágyon nemzetünk nagyjai. A mi kis hóbortos gazdagjaink. (nol.hu)
Kilövési engedély a nemzeti parkokra
„Keresztény és polgári” erdőtörvényben reménykednek, a természetvédelmet a kormány szerint nem kell túllihegni. A Népszabadság információi szerint az utóbbi 20-30 évben kialakult struktúra teljes lerombolására készül a kormány az állami természetvédelemben. Az elképzelések része a nemzeti parki hálózat fölszámolása és a vadászati, az erdészeti, illetve a természetvédelmi törvények egybegyúrása.
Hogy új szabályozás formálódik, azt szakmai körökben hetek óta beszélik: lapunkat a legnagyobb civil zöldszervezetek egyike kereste meg a hírrel, de a készülődés nyomait az erdő-, illetve vadgazdálkodással foglalkozó szervezetek online felületein is meg lehet találni. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége honlapján például ez olvasható: „Az erdőtörvény, ami most hatályban van, nem éppen olyanra sikerült, mint amilyenre kellett volna (…) A mi véleményünk nélkül most nem fognak erdőtörvényt alkotni. Az nyugtat meg minket, hogy ezt az erdőtörvényt úgy fogják létrehozni, hogy az valóban keresztény, polgári és nemzeti értékrendek mentén fog megfogalmazódni, és a napi életünket nem megnehezíteni, hanem könnyíteni fogja”. Az utóbbi állítást az általunk megkérdezett, a kormányzathoz közel álló szakértők is a meglévő természetvédelmi szabályok fellazítására vonatkozó utalásként értelmezik.
Még egyértelműbben foglalt állást októberben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, aki egy erdélyi vadászati eseményen a Krónika hírportálnak azt nyilatkozta: átfogó, az erdő-, a természetvédelmi és a vadászati törvényt összehangoló szabályozást készítenek, amely a vadászok és természetvédők között megkötött egyezményre épül. (Ilyen megállapodás nem létezik. A politikus feltehetőleg arra gondolt, hogy amikor 2011-ben védett madárfajok vadászhatóvá tételéért lobbizott, a képtelen ötletet az országos felháborodás miatt nem sikerült megvalósítani, és a botrány elcsitítása végett született egy egyezség, amelynek nyomán a vadászható fajok köre érdemben nem bővült. A dokumentumban szó sincs új szabályozásról, az viszont szerepel benne, hogy a meglévő szabályok 2017-ig nem változnak.) A nol.hu úgy tudja, a természetvédelmi szabályozás felpuhításáért, a vadászati és az erdőgazdálkodási érdekek előtérbe helyezéséért most is erős lobbicsoportok szálltak harcba, és az elképzelés összecseng a miniszterelnöknek a gazdasági erőforrások újraosztására, illetve az iparosítás akadályainak eltakarítására irányuló elképzeléseivel is.
Ennek jegyében várhatóan megszűnik a nemzeti parkok jelenlegi struktúrája – azaz a természetmegőrzés legfontosabb intézményi garanciája –, és lesz egy központi igazgatóság a fővárosban. A meglévő nemzeti parkok ennek a helyi fiókjaivá válhatnak a kormányhivatalok irányítása alatt, minimális létszámmal, jogosítványok nélkül. A nemzeti parkok a gazdálkodáshoz szükséges eszközeiket is elveszíthetik. Forrásaink szerint van szándék az eddig általuk kezelt földek szétosztására, és arra is, hogy a nemzeti parki erdőterületek az állami erdőgazdaságokhoz kerüljenek. Lapunk információi szerint a környezet- és természetvédelmet felügyelő helyettes államtitkár a közelmúltban egy állománygyűlésen az új irányt kijelölve úgy fogalmazott: a természetvédelmet a jövőben nem kell „túllihegni”, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken például nincs szükség komoly korlátozásra, ezeken a területeken minden beruházási engedélyt ki kell adni. A teljes átalakítás a parlament fenntartható fejlődési bizottságának mai ülésén is téma lesz, ahol a szaktárca, vagyis a földművelési minisztérium képviselője „a természetvédelmi igazgatás aktuális kérdéseiről” ad tájékoztatást.
A Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a természetvédelem mellett
Nincs olyan kormányzati szándék, amely a védett természeti vagy a Natura 2000 területek szabályozásának módosítását kezdeményezné, ilyen előkészítő munka nem folyik a Földművelésügyi Minisztériumban – közölte az FM Sajtóirodája.
Alaptalanok azok a sajtóban megjelent híresztelések, amelyek egy rosszindulatú informátortól származnak és egy minisztériumi állománygyűlésre hivatkoznak. A védett természeti területekre, Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokat jogszabályok tartalmazzák, ezek minden állampolgár, állami szereplő, intézmény számára kötelező érvényűek. A Kormány és ezen belül is a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a természeti értékek megóvása mellett.