A Modre Bergbau Gmbh nevű osztrák bányászcégnek sikerült természetvédelmi területen is folyó bányászatra környezetvédelmi engedélyt kapnia a Veszprém és Zala megye határán fekvő Sümegprágán, így hamarosan megnyithatják a bazaltbányájukat.
A Magyar Hang információi szerint a bánya a falu szélétől 800 méterre fekszik majd, és a bányaterület egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területre esik. A cikk szerint itt egészen a hetvenes évekig zajlott kitermelés, és jelenleg is mintegy 65 évre elegendő bazalt rejtőzik a dombok alatt. Az osztrák cég bányanyitási terve korábban nagy félzúdulást váltott ki a faluban: a Modre Bergbau Gmbh 2017-ben nyerte el a jogot a bányászatra a magyar államtól, és a helyiek csak ezután értesültek a tervekről.
Ekkor komoly tiltakozások indultak, a helyiek attól félnek, hogy a külszíni fejtés következtében odalesz a közeli hegy, vele pedig az erdő, az élővilág és a vizeik biztonsága is.
A faluban máig ismerik az öregek mondását, miszerint „vége lesz a világnak, ha átlátunk Zsidre”. Ez ugyanis a bazaltot rejtő hegygerinc eltűnését jelentené. Azért nem akarnak bányát, mert attól tartanak, hogy a kitermelés megindításával eltűnik a hegy. A kitermelést ugyanis külszíni fejtéssel végzik. A lakosok a természetet, a hegyoldalt, az erdőt, az élővilágot, a vizeiket, a közeli szőlőskerteket, gyümölcsösöket féltik. A közmeghallgatáson az alaptörvényre és az érvényben lévő jogszabályokra hivatkozva kérték a cég kérelmének elutasítását – azóta már kiderült: sikertelenül.
A Veszprémi Megyei Kormányhivatal a Magyar Hang számára megküldött határozata szerint a Modre Bergbau úgy kapott környezetvédelmi engedélyt, hogy nem minden érintett támogatta a bányanyitást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park például arra figyelmeztetett, hogy a bányaterület egy része Natura 2000-es besorolású, és ott védett állat- és növényfajok élnek. A nemzeti park szerint a bányászat a Sarvaly-forrást is elapaszthatja.
Egy évvel ezelőtt még ezek az érvek elégségesnek bizonyultak, akkor ugyanez a bíróság elutasította az osztrákok kérelmét. Hogy mi változott azóta, arról a lap hiába kérdezte a kormányhivatalt, nem kaptak választ. A katasztrófavédelem pedig azzal a feltétellel járult hozzá a bányászathoz, hogy évente kétszer vizsgálni kell majd a forrás vizét, és tilos a területen munkagépeket javítani és mosni.
A határozat szerint a 43 hektáros bányaterületen évente legfeljebb 80 ezer köbméter bazaltot termelhetnek ki. A tervek szerint a bazaltot teherautókkal szállítanák el. A falut ugyan elkerülve, de ehhez az erdőn át nyitna egy utat a cég. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályának engedélyével szemben fellebbezni nem lehet, és a bíróságon lehet felülvizsgálatot kérni 30 napon belül. A környezetvédelmi engedély 2030. április 15-ig érvényes, azonban ha a cég nem kezdi meg öt éven belül a kitermelést, az engedély érvényét veszíti.
