Csak egy torzó marad az észak-finnországi félszigeten: kudarccal végződött a Hankihivi-1 atomerőmű építési projektje, miután a beruházó cég a 2013 óta tartó engedélyezési folyamatnak nem ért a végére. Már nem is fog, mivel tegnap hivatalosan visszavonták az engedélykérelmet.
Fennovoima befejezi a Hanhikivi 1 engedélyezési folyamatát – írta meg a World Nuclear News.
A magyar Paks II. projekt sorvezetőjének tekintett finn atomerőmű építési elképzelés befejeződött, a beruházó cég visszavonta az észak-finnországi Pyhäjokiban tervezett nukleáris erőmű építésére vonatkozó engedélykérelmét. A lépés fontos, de csak formalitás azt követően, hogy a vállalat május elején felmondta az üzemmérnöki, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződését az orosz Roszatom érdekeltségébe tartozó RAOS Projecttel.
A harmadik finnországi atomerőmű építésére a finn és az orosz partnerek 2013 decemberében írták alá a szerződést, melyben a Rosatom egy VVER1200-as blokk építésére kötelezte el magát – egy fix áras szerződés keretében. A Hanhikivi projektben az oroszok (a finnországi leányvállalaton, a RAOS-on keresztül) kisebbségben voltak, mivel a többségi (66 százalékos) tulajdon – és így az irányítás – a finn nagyvállalatok és lokális energetikai szolgáltató cégek részvételével összeboronált Fennovoima tulajdonában volt.
A Fennovoima 2015 nyarán adta be az erőmű létesítési engedélykérelmét, melyet először 2017-ben utasított el, illetve hiányokra és problémákra hivatkozva nem adott ki a finn atomenergia hivatal, a STUK. Az Átlátszón megjelent finn atomerőmű építés dossziéban már az szerepel, hogy bár a magyar atomenergetikai szakemberek jó tapasztalatokkal gazdagodva tértek haza az ottani tanulmányi utazásaikról, a finnek egyre inkább úgy gondolták, hogy az engedélyezési folyamaton átvergődni képtelen projekt magától is el fog hasalni.
Lelépett a CEO
Visszatekintve: intő jelnek lehetett volna tekinteni, hogy 2019 októberében a projektet az ötlettől ismerő és nevelgető központi figura, Toni Hemminki 10 év küzdelem után – egyik napról a másikra – otthagyta a céget. (A menedzser azóta már inkább a biogáz jövőjében hisz, nem az atoméban.) A beruházás pedig ezt követően is képtelen volt elmozdulni a STUK-kal vívott meg nem felelési pozícióból. Ez hasonlít a Paks II. projekt helyzetére is, igaz, Finnországban a szakhatóság részletesen közli, hogy milyen kifogásai vannak aktuálisan a benyújtott engedélyekkel, míg Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal gyakorlatilag titkosította ezeket az információkat.
Noha a Fennovoima kincstári optimizmusa még idén januárban is azt mondatta, hogy az engedélyezési folyamat a célegyenesbe jutott, már hónapokkal az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja előtt kormányzati szinten foglalkoztak a projekt energiabiztonsági és geopolitikai kockázataival, majd a kiszivárgó információkból az a kép is összeállt, hogy a projekt feloldhatatlan krízisbe manőverezte magát.
Game Over
Az ukrajnai háború a projekt szétesését csak felgyorsította: a finn kormány napok alatt eljutott odáig, hogy hivatalosan bejelentse: ez a projekt soha nem kaphatja meg a szükséges engedélyét. És bár a Roszatom próbált makacskodni, május 2-án, 10 órakor a Fennovoima azt közölte a saját híroldalán, hogy felbontotta a Hanhikivi 1 atomerőmű szállítására vonatkozó szerződést a Roszatommal. A cég hivatalos indoklása szerint az elmúlt években jelentős és növekvő késések voltak jellemzőek a projektre, és az ukrajnai háború csak tovább súlyosbította a beruházás amúgy is növekvő kockázatait, melyek egyikét sem tudta a RAOS mérsékelni.
A Fennovoima május 24-én arról tájékoztatta az engedélyezési folyamatban kulcsfontosságú szerepet betöltő gazdasági minisztériumot, hogy visszavonta a Hanhikivi-1 erőmű megépítésére vonatkozó kérelmét. A pyhäjoki telephelyen a beruházással kapcsolatos előkészítő munkálatok leálltak – közölte a Fennovioma, hozzátéve, hogy most a biztonság rövid és hosszú távú fenntartására összpontosít.
Nyitókép: Hanhikivi látványterve Fotó Lehtikuva Fennovoima / AFP
