Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 %-át Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Itthon a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.
A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.
Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.
Ugyanakkor ez a folyamat nem szükségszerű: ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani. A kibocsátás-csökkentés mellett továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére. Ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon – derül ki a Másfélfok cikkéből.
