A 2050-ig szükséges további 50 gigawatt nukleáris kapacitás becsült költségei gigawattonként 5 és 11 milliárd euró között mozognak, ami “nagyfokú bizonytalanságot és a feltételezések közötti nagy különbséget mutat” – véli az energiagazdasági szakértő.
Mint arról nemrég az euronews beszámolt, az atomenergiáról szóló első nemzetközi csúcstalálkozón, Brüsszelben 37 európai ország állapodott meg az atomenergia bővítésének felgyorsításáról és az erőművek könnyebb finanszírozásáról. Közös nyilatkozatuk szerint az atomerőművekből származó villamos energia elengedhetetlen a klímakárosító CO₂-kibocsátás csökkentéséhez.
Egy évvel korábban egy 14 uniós tagállamból álló “nukleáris szövetség” már konkretizálta is, mennyi plusz energiára lenne szüksége Európának: szerintük az EU-nak 2050-ig további 50 GW atomenergiát kell megtermelnie az energiaátállási célok eléréséhez, ami több mint 30 új reaktor építését teszi szükségessé.
A további 50 GW nukleáris kapacitás becsült költségei azonban GW-onként 5 és 11 milliárd euró között mozognak, ami “nagyfokú bizonytalanságot és a feltételezések közötti nagy különbséget mutat” – mondta Jaques Percebois energiagazdasági szakértő az Euractivnak.
Amikor a költségeket a villamosenergia-termelésben (kWh-ban, GWh-ban mérve) fejezik ki, akkor figyelembe veszik a villamosenergia-termelő egység teljes költségét: az építési beruházást, az üzemeltetést (napi működés, karbantartás stb.) és a tüzelőanyagot (töltés, életciklus stb.). Ezek a kiegyenlített energiaköltségek – írja a lap.
A becslések azonban gyakran csak az erőmű megépítéséhez szükséges beruházási költségekre összpontosítanak, mivel ez teszi ki egy új reaktor költségének mintegy 70%-át, míg az üzemeltetési költségek csak mintegy 15%-át, az üzemanyagköltségek pedig a teljes összegnek mintegy 15%-át teszik ki – magyarázta Percebois.
Ami a könnyebb finanszírozást illeti, négy, egymást nem kizáró modell kínálkozik:
a saját tőke,
a tőkefinanszírozás,
a hitelfelvétel
és az állami támogatások.
Az új atomreaktorok építésének finanszírozásának nagy valószínűséggel a hitelfelvétel lesz a fő eszköze, bár ennek a költségei is jelentősek lehetnek – vélik a brüsszeli lap által megkérdezett szakértők.
A költségek kiszámításánál fontos tényező a reaktor technológiája. A nagyméretű reaktorok komplexitása késedelmeket és költségtúllépéseket eredményezett az építkezésben. Lényegében ez történik a Franciaországban, Flamanville-ben és az Egyesült Királyságban, Hinkley Pointban épülő reaktorokkal is.
“Ahogyan nincs két ugyanolyan repülőtér, ugyanúgy nincs két ugyanolyan atomreaktor sem” – magyarázta François Lévêque közgazdász professzor. “Ennek eredményeként a költségek stagnálnak vagy emelkednek, de soha nem csökkennek.”
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai szerint világszerte 415 reaktor működik villamosenergia-termelés céljából. A tavaly év végi klímacsúcson mintegy 20 ország jelentette be, hogy 2050-ig megháromszorozza nukleáris energiatermelő kapacitását.
