December 15-én éjjel zárult a közel 23 000 részvevővel, két héten át zajló ENSZ klímacsúcs Katowicében. A klímatárgyalások 2. hetében érezhetően sűrűsödött a levegő a miniszterekkel, magas szintű politikai tárgyalókkal és civil képviselőkkel zsúfolt folyósokon. Végül elfogadták a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló részletes, de még nem teljes szabálykönyvet. Viszont az országok klímavédelmi vállalásai még mindig nem elegek, hiába a tudományos jelentések és a civil társadalom sürgető üzenetei. António Guterres ENSZ főtitkár szilárdabb elköteleződésre szólította fel a nemzeteket.
Inkább megkönnyebbüléssel, mintsem diadalittasan álltak fel az asztaltól szombatról vasárnapra virradó éjjel a tárgyalók. Ahhoz, hogy a globális klímaváltozás megfékezését célzó 2015-ben megkötött Párizsi Megállapodás ténylegesen működőképes legyen, a katowicei klímacsúcs végére egy minél teljesebb szabálykönyvet kellett kidolgozniuk a világ országainak. A kéthetes tanácskozás során a szabálygyűjtemény részleteit egyeztették szóról szóra, hiszen a most megfogalmazott végrehajtási szabályok lesznek érvényesek minden országra 2020-tól, a Párizsi Megállapodás hatályba lépésétől kezdve. A rendkívül sokrétű dokumentum többek között leírja, hogy miként számolnak be az egyes országok klímavédelmi intézkedéseikről, hogy a közös klímaalapba szánt pénzügyi forrásokról és azok felhasználásáról miként kommunikálnak az államok, valamint, hogy a kvótakereskedelem hogyan fog zajlani ezután (ebben a témában például sok részlet tisztázása a következő évi COP-ra maradt). A szabálykönyvbe foglalt témák részletesebb leírása itt olvasható.
A COP 24 klímacsúcson sem született határozott ígéret a bolygó megmentésére
1991 és 2010 között számos nemzetközi és EU-szintű környezeti, klímapolitikai, fenntartható fejlődési tárgyaláson vettem részt (a magyar delegáció tagjaként). E tárgyalási tapasztalatok ellenére is meglehet, hogy a nagyon terjedelmes, sokrétű katowicei eredmények nem minden, itt jelzett pontját mutattam be helyesen. Gondolom, a magyar delegáció tagjai és más kollégák is közre fogják adni értékelésüket erről az eseményről- kezdi összefoglalóját dr. Faragó Tibor
Az egyik legvitásabb téma a fejlett és fejlődő országok cselekvési tervének „megkülönböztetésére” vonatkozott. Ugyanis a jelenleg érvényben levő Kiotói Jegyzőkönyv csakis a fejlett országokat kötelezte kibocsátáscsökkentésre (már akik aláírták azt), míg a Párizsi Megállapodás szerint minden országnak csökkentenie kell kibocsátásait. Tehát kérdéses volt, hogy mekkora „rugalmasságot” kapjanak a fejlődő államok klímavédelmi intézkedésik végrehajtásában. A Párizsban elfogadott új klímapolitikai rezsimben ugyanis minden országnak saját gazdasági erejéhez és – a klímaváltozás előidézésében való – felelősségéhez mérten kell lépéseket tenniük a klímaváltozás ellen. Ezért a nagyobb felelősséggel tartozó fejlettek pénzügyi és technikai támogatást nyújtanak a fejlődőknek klímapolitikai vállalásaik teljesítéséhez. Ennek a közös pénzügyi alapnak a biztosítása szintén forró téma volt a tárgyalásokon.
COP24 Klímacsúcs Katowice
A képre kattintva galéria nyílik.
A szabálykönyv kidolgozása mellett a klímatárgyalások másik fontos feladata az országok klímavédelmi vállalásainak növelése lett volna, erre azonban nem került sor. Pedig az ősszel megjelent tudományos jelentések szerint nincs vesztegetni való idő: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) éghajlati jelentése szerint alig 12 évünk maradt, hogy drasztikus kibocsátáscsökkentési intézkedéseket tegyenek a világ országai, különben valószínűleg lehetetlen lesz a globális melegedés mértékét 1,5 °C alatt tartani. Közben épp az ellenkezője történik, a Global Carbon Project jelentése ugyanis úgy becsüli, hogy 2018-ban nagyjából 2,7%-kal nőtt a fosszilis tüzelőkből és ipari tevékenységből származó kibocsátások mennyisége globálisan – ami az elmúlt 7 évre visszatekintve kiugróan magas érték.
Úgy tűnik azonban, hogy az IPCC jelentés inkább volt konfliktusok forrása, mintsem az ambícióké. Az első hét végén ugyanis négy ország, az USA, Szaúd-Arábia, Oroszország és Kuvait hosszasan lassította a tárgyalásokat, mert nem voltak hajlandóak elismerni az éghajlati jelentés tartalmát. Az erre vonatkozó szövegrész véglegesítését végül a következő júniusi ülésre halasztották, és egy olyan faramuci kifejezésben állapodtak meg addig, miszerint az országok „üdvözlik a jelentés időszerű összeállítását”. Érezzük, hogy ez nem a tartalom elfogadására vonatkozik, de legalább belekerült a szabálykönyvbe a tudományos jelentésre való hivatkozás. „Azok az országok, akik most ellenezték a jelentést, egy fekete ponttal a nevük mellett fognak bevonulni a történelembe” – vélekedett Carlos Soto, az IPCC egy tudósa.
Ébresztő, állj ki a klímáért!
A képre kattintva galéria nyílik.
A civilek hangja erős volt végig a tárgyalások alatt. A klímacsúcs kezdőnapján több tízezer ember vonult az utcákra Brüsszelben, hogy a világ vezetőitől klímavédelmi vállalásaik növelését követeljék. A klímacsúcs félidejében Katowicében is tüntettek a civilek, hogy „felébresszék” a tárgyalókat a következő és hasonló üzenetekkel: „a tiszta szén az piszkos hazugság”, „ne termeld ki”, „mondd meg a jövő generációinak, legalább a gazdaságnak jó volt”. A néhány ezres jelmezekkel tarkított tömeget több száz rendőr felügyelte. A konferencia előcsarnokában szinte minden reggel megmozdulásokat szerveztek tiszta energia és emberi jogi aktivisták. Tüntetők félbeszakítottak egy az USA által szervezett eseményt is, amelyben az amerikai küldöttek a fosszilis tüzelők mellett lobbiztak. „Szégyelld magad” – skandálták az aktivisták. Egy másik EU rendezvényen pedig azért tüntettek némán, mert nem szeretnék, ha az EU újabb gázvezetékeket építene, ezzel állandósítva energiafüggését. A COP fiatal arca a 15 éves svéd Greta Thunburg volt, aki iskola helyett minden pénteken a svéd parlament előtt tüntet, hogy a politikusok vegyék végre komolyan a tudományos tényeket. „Azt mondják, hogy mindenekelőtt a gyermekeiket szeretik – mégis, a szemük láttára lopják meg őket a jövőjüktől” – szólalt fel Greta a világ vezetői előtt.
A COP24 zárultával a következő fontos esemény, ahol a világ vezetői benyújthatják még ambiciózusabb vállalásaikat, a jövő szeptemberi New York-i klímacsúcs lesz, melyet António Guterres, az ENSZ főtitkára szervez. „Több cselekvésre és több ambícióra van szükség. Összehívok egy klímacsúcsot jövő szeptemberre, ami a vállalások növeléséről és a pénzügyi források mozgósításáról fog szólni” – mondta el a katowicei klímatárgyalások megnyitóján a főtitkár. A soron következő klímatárgyalást (COP25) Brazília látta volna vendégül, azonban egy hónappal elnökké választása után a klímaszkeptikus Jair Bolsonaro visszavonta Brazília ígéretét a rendezésre. Így a katowicei tanácskozások alatt annak is el kellett dőlni, hogy a Közép-és Dél-Amerika régióból ki rendezze az igen költséges klímacsúcsot. Végül anyagi források hiánya miatt az egyébként igen lelkes Costa Rica „csak” az őszi előkészítő tárgyalásokat fogja tartani, és Chile látja majd vendégül a COP25-öt.
Kapcsolódó anyagok:
A COP 24 klímacsúcson sem született határozott ígéret a bolygó megmentésére
A tárgyalók mindent tudnak már, amit tudniuk kell – de vajon mit hoz a katowicei ENSZ klímacsúcs?
Igazságos, de kinek? – összefoglaló a katowicei ENSZ klímacsúcs első hetéről
Környezetvédőket utasítottak ki Lengyelországból
Mi vagyunk a jövő, adj nekünk esélyt – a fiatalok hangja a klímatárgyalásokon
