A budapestiek jelentős részét zavarja az idegtépő zaj, ami minden nyáron 1-2 hétig uralja a várost. A környezetszennyező Red Bull Air Race cirkuszt 2003 óta 13 alkalommal rendeztek meg, és ebből egy kivételével mindig tartottak légi bemutatót. A G7 kiszámolta, hogy mennyi adóforintunkkal támogatja az Orbán-kormány az osztrák multit, és ezen mennyit bukunk.
A G7 gazdasági portál utánanézett, hogy azon túl, hogy kellemetlenséget okoz a városlakóknak, legalább hajt-e valami hasznot ez a rendezvény, és hogy más városokban hogyan állnak ehhez. A lap először számba vette, hogy mennyibe kerül ez nekünk. A magyar állam – pontosabban az állami tulajdonú Hungaroring Zrt. – 4,4 millió eurót, tehát 1,4 milliárd forintot fizetett az osztrák energiaital-gyártónak, hogy megrendezze a Red Bull Air Race budapesti futamát idén. Egy 2016-os kormányhatározat erre a célra “évente legfeljebb” hatmillió euró elköltésére hatalmazza fel a nemzetgazdasági minisztert. A magyar állam gyakorlatilag egy biankó csekket ad a rendezőknek, nem volt közbeszerzés sem, semmilyen feltételt, költség-haszon elemzést vagy számon kérhető, számszerűsíthető eredményt nem rendeltek az átutalt pénzhez.
De eleve érthetetlen, hogy miért fizet ezért Magyarország a cégnek, amikor az lenne a normális, ha ők fizetnének azért, hogy megtarthatják ezt a rendezvényt. Hiszen alapvetően egy reklámrendezvényről van szó, ahol az osztrák cég fő érdeke, hogy szép vágóképeket készítsen a budapesti belvárosi panorámával a pr-anyagaihoz. Ehhez képest még a fővárostól is 90 százalékos kedvezményt kaptak a hatalmas méretű közterület bérletére. Budapest 130 millió helyett csak 13 milliót kapott a 9 ezer négyzetméter két heti bérléséért. Tehát napi nagyjából száz forintos négyzetméteráron bérelték a helyszínt.
Zaj, dugók, bosszúság
De nem csak pénzbeli költségek vannak. A zajterhelésről nem beszélve, egészen komoly időveszteséget is elszenvednek a fővárosiak a rendezvény ideje alatt. A két alsó rakpart kiesik, hatalmas dugók jönnek létre, parkolni sem lehet, és további korlátozások is vannak a verseny ideje alatt (például a Lánchíd lezárása). Csak az alsó rakpartokon nagyjából 20 ezer egységjármű a forgalom, a 20 nap alatt az ezeket az utakat használók legalább napi 5 percet késtek. De mivel a fél belváros közlekedésére kihatással voltak a lezárások, legalább napi százezer ember közlekedésében lehetett 5 perc késés. Számításaink szerint Budapesten egy munkaórára 2016-ban 7211 forint megtermelt GDP jutott.
Ez azt jelenti, hogy a lezárások miatt 0,5-1,7 milliárd forintnyi kárt szenvedett el Budapest gazdasága a késések és dugók miatt. Ez a rendezvény 1,4 milliárdos állami támogatásával, a bérleti díjról való lemondás miatt kieső bevétellel és a zaj miatti kellemetlenséggel együtt már egészen nagy ár, amit ezért a rendezvényért meg kell fizetnie a budapestieknek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. egyébként évi 15 milliárd forintból gazdálkodik, és 11-12 milliárd forintot költhet turizmus marketingre. Tehát a Red Bull Air Race támogatása az egész magyar turisztikai költségvetés jelentős részét tenné ki.
De kapunk valamit cserébe?
Kezdjük azzal, hogy a Red Bull Air Race-t csak nagy jóindulattal lehet sporteseménynek nevezni, és ennek megfelelően valójában nagyon kevés embert érdekel. Az eseményről készült felvételek alapján legfeljebb napi néhány ezerre lehet becsülni a helyszíni nézők számát. A műrepülés nyilván nincs ott a legnépszerűbb sportok között, de nézzük meg inkább, (
Grafikon a G7 oldalán >>>) a globális érdeklődést jól tükröző Google Trends szerint az itthon világhírű repülős verseny, vagy mondjuk a curling, a biatlon, esetleg a gyeplabda érdekli-e jobban az embereket.
A médiában néha megjelenik, hogy 17 ezer látogatója van Budapestnek csak a Red Bull Air Race miatt, és ebből az országnak állítólag 13 milliárd forint haszna keletkezik adóbevételben. Némi utánajárás után kiderült, hogy ezek a számok egy 2014 nyarán, tehát négy éve készült KPMG-tanulmányból vannak. A tanulmányt a KPMG nem adhatta, a Hungaroring Zrt. pedig nem adta ki a lap kérésére, de azt megtudták róla, hogy valójában egy egyszerű input-output elemzésről van szó, ami módszertani szempontból finoman szólva is kifogásolható.
De a számok sem jönnek ki: 13 milliárd forintos adóbevételhez az kellene, hogy 290 ezer turista jöjjön Budapestre csak azért, mert a Red Bull Air Race-t a tévében nézve megtetszett neki a város. (A becsléshez abból indultunk ki, hogy az állami turisztikai ügynökség szerint a több napra Budapestre érkezők átlagosan 90 ezer forintot költenek, az adóelvonás mértéke pedig 50 százalékos.) Magyarországra tavaly összesen 23 millió turista érkezett több napra, nehéz elképzelni, hogy a verseny egy teljes százalékkal emelte volna az ideutazók számát.
A bevételek inkább tűnnek elhanyagolhatónak, ország-pr-ként pedig értelmezhetetlennek.
Nem is csoda, hogy igazán fontos városokba nem jut el a Red Bull Air Race, inkább a némi figyelemre hajtó kisebb városok adnak otthont a rendezvényeknek. Cannes-ban egyébként a tenger felett, Indianapolisban pedig autóversenypályán tartják a versenyt (tehát nem a belváros közepén), és Budapesttel ellentétben minden másik helyszínen belépőt szednek. És ami ennél is fontosabb, a rendelkezésünkre álló információk szerint sehol máshol nem támogatja ezeket a rendezvényeket az állam.
Tehát a budapesti az egyetlen helyszín, ahol nem a helyi szervezők és az osztrák energiaital-cég osztják meg a kockázatokat, hanem az állam biztosítja a garantált milliárdos bevételeket a szervezőknek.
Bécsújhelyre (Wiener Neustadt) például 50 ezer nézőt várnak a szervezők, a jegyárak 37-51 euró között vannak. Azt is megtudtuk, hogy sem Bécsújhely önkormányzata, sem az osztrák állam nem ad egyetlen centet sem a versenyre. Viszont ha a legdrágább jegyárakkal számolunk, akkor is legfeljebb 2,5 millió euró bevételt ér el a Red Bull ezen a versenyen. Azaz kétmillió euróval (több mint hatszázmillió forinttal) kevesebbet, mint amennyivel a magyar állam támogatja a budapesti rendezvényt.
Ez alapján kimondható, hogy közel kétszer annyit fizet a magyar állam a Red Bullnak, mint amennyi bevételt a rendezvény piaci körülmények között meg tudna termelni. A szervező cégről, tehát a Red Bull Air Race GmbH-ról az osztrák üzleti élet általános transzparencia-problémái miatt nem érhető el sok információ, csak annyit tudunk, hogy tavaly a cég bruttó nyeresége 13,6 millió euró volt. Feltehetően csak a helyi versenyeket szervező cégektől és a magyar államtól folyik be összeg, a kiadásoknál pedig a csapatoknak juttatott összegek, illetve a reptéri és területfoglalási díjak merülnek fel.
Ha minden verseny után 2-4 millió euró bevételük van, akkor 16-32 millió euró lehet az árbevétel. Azaz a Red Bull Air Race összes bevételének ötödét-tizedét a magyar adófizetők dobják össze. Sőt, ha nincs a nagylelkű magyar támogatás, akkor kérdés, hogy egyáltalán megérné-e az egész (a Red Bullnak mindenképpen kedvező reklámértéken túl): 2016-ban ugyanis csak 1,2 millió euró volt az adózás előtti eredmény.
Végül az is érdekes kérdés, hogy a szavakban a magyar vállalkozásokat támogató kormányzat miért támogatja milliárdokkal az egyébként dinamikusan növekvő magyar tulajdonú Hell Energy konkurenciáját. Kevés olyan ország van, amely a saját tulajdonú vállalkozásának a legnagyobb konkurenciáját kitartóan és éveken át jelentős összegekkel támogatja.
Kapcsolódó anyagok:
Sérti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot a Red Bull légi parádé
Idén is 2 milliárdért fulladunk bele a Red Bull Air Race-be
Hány milliárdnyi közpénzből szennyezett a hétvégi Red Bull cirkusz?
