Már zajlanak az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A lombhullást követően a kora tavaszi időszakig 70 hektáron, csaknem 350 ezer darab, őshonos fajokból álló facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a nemzetipark-igazgatóság.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentős méretű, mintegy 10 ezer hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemesnyár, a feketefenyő, az erdeifenyő és az akác. A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, gazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsák, amit szaknyelven erdőszerkezet átalakításnak hívnak.
Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat, és helyükre szürke- és fekete nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, vadalma, zselnice meggy, nyír, mezei- és tatárjuhar kerül.
Az erdőfelújítások időszaka késő ősztől kora tavaszig tart.
Az idei szezonban 70 hektáron végez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdősítést.
A Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek, Tiszaug és Mártély térségében,
a Homokhátságon Pálmonostora, Fülöpháza, Bugac, Bócsa, Páhi és Kaskantyú települések körül,
a Felső-Kiskunságban pedig Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs és Ladánybene környékén zajlanak a munkálatok.
„Az elkövetkezendő hónapokban a tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 350.000 darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetünk. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző, hazai fajokból álló nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket” – közölte Szabó Lajos, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti osztályvezetője.
