kiskunság

Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rá a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) egyik friss kutatása.

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

A kiskunsági erdők 81 %-a faültetvény, e területek fajdiverzitása radikálisan lecsökken, sőt idegenhonos növények inváziójának kiindulópontjaivá válnak. Ha már ültetvény, ökológiai, természetvédelmi szempontból a szakemberek őshonos fehérnyárt javasolnak fenyő és akác helyett.

Magyarország sok részén szaporodnak a kidobott díszkaktuszok. A mindenkinek rossz, de a szívós növények ellen nehéz küzdeni. Sőt! Még a törvények is a betolakodók pártját fogják. A 24.hu Kunbaracson követett egy biológus által vezetett csoportot, akik a környező kaktuszok irtásával töltöttek egy napot, és közben azt is megtudták, miért érzik ilyen jól magukat hazánkban az…

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén járt a HVG, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket”, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból.

A rákosi vipera kiskunsági állományának fennmaradását feltételezhetően jelenleg a ragadozók veszélyeztetik a leginkább. A vörös róka, a borz és több madárfaj is előszeretettel vadászik rájuk és fogyasztja őket. A Kiskunsági Nemzeti Park egy nagy kiterjedésű hálórendszert épített a ragadozók távoltartására az egyik vipera-élőhelyen.

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók.

Barna medvét figyeltek meg hétfőn Abony térségében. Az állatot kedden Kocsér környékén, szerda reggel pedig már Tiszaalpár magasságában észlelték. Még keresik a szakemberek az elkóborolt medvét.

A túzokkakasok közti márciusi vetélkedést követően április közepére többé-kevésbé rendeződtek az erőviszonyok a Kiskunság túzok lakta területein. A korábban a központi dürgőhelyen koncentrálódó kakascsapatok helyett hatalmas területen, elszórtan figyelhetők meg az immár teljes pompában tündöklő dürgő túzokkakasok.