Már az első felvonulási épületek engedélyeztetésénél elakadt a Paks 2 beruházás: odébb került a régóta ígért első kapavágás. Tavaly a kormány tagjai ez év januárjára, most év elején pedig februárra ígérték a konkrét helyi munkálatok beindítását. Odébb van.

Az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) mindeddig nem érkezett új engedélykérelem a Paks 2-es telephely felvonulási épületeire – tudta meg a Népszava a hatóságtól. Ez alapján bizton állítható: a kormányzati ígéretek dacára februárban se történik meg a legalább háromezer milliárd forintos beruházás első kapavágása. Az engedélyeztetés zajlik – közölte a lappal Aszódi Attila, a „Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért” – a bővítésért – felelős államtitkár a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2018 nevű konferenciájának szünetében.

Tavaly a kormány tagjai ez év januárjára, most év elején pedig februárra ígérték a konkrét helyi munkálatok beindítását. Az OAH évindító sajtótájékoztatóján ugyanakkor mintegy mellékesen kiderült: a hatóság a felvonulási épületekre vonatkozó első engedélykérelmeket is visszadobta. Fichtinger Gyula főigazgató úgy fogalmazott: a fővállalkozó – az orosz állami Roszatom – kérelme kapcsán „kisebb-nagyobb megoldandó kérdéseket” jeleztek, így a kérelmező azt „a magyar jogszabályoknak való megfelelés” érdekében átdolgozza. Aszódi Attila a Népszava kérdésére tegnapelőtt nem vázolta a pontos menetrendet, de rögzítette: zajlik az új kérelmek kidolgozása. Az első kapavágás várható időpontját nem kívánta megbecsülni: úgy fogalmazott, a munkálatok hamarosan elindulnak, februárban vagy akár (új elemként) márciusban.
Az engedély megtagadását szabványkülönbségekkel magyarázta: a kérelmeket ugyanis „a renferenciaerőműhöz szabták”. (Ilyen épült – ellentmondásos körülmények között – Szentpétervár mellett és Novovoronyezsnél is.) Aszódi Attila szerint az engedélyeztetés elhúzódása illeszkedik a beruházás természetes folyamatába, ami a magyar nukleáris hatóság függetlenségét bizonyítja. Bár a hivatal döntésére akár másfél hónap is rendelkezésre áll, az államtitkár hangot adott abbéli reményének, hogy – mivel a kérelem alapjait már ismerik – ez rövidebb idő alatt is megtörténhet.

Hivatalos előadásán Aszódi Attila – a csúszást nem említve – biztosított: az engedélyek beszerzése és előkészítése zavartalan, az épületek tervei pedig a telephely alatti földrétegek részletes vizsgálatán alapulnak. Bemutatta, hogy a paksi beruházást bíróságon támadó Ausztria áramellátásának nagyobb része az ottani sebes hegyi folyókon alapul.

Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára felszólalásában az E.ON most reflektorfénybe került, az államinál olcsóbb lakossági gázárajánlatáról úgy fogalmazott: néhányan félrevezetik a fogyasztókat, mert a lehetőséggel csak az évi 2500 köbméternél több gázt használó háztartások élhetnek, az átlagos éves lakossági fogyasztás viszont csak mintegy 800 köbméter. A – többek által félreértett – E.ON-ajánlat számukra azt bizonyítja, hogy a német hátterű szolgáltató az átlagos lakossági sávban nem tud az államinál alacsonyabb gázárat ajánlani. Mint emlékezetes, az E.ON-kedvezményt Németh Szilárd Fidesz-alelnök a választási kampányba való beavatkozásnak minősítette és felhívta a szolgáltatót, hogy „kicsit fogja vissza az agarakat”.

A helyettes államtitkár kiállt a „rezsicsökkentés megvédése” mellett (bár az az általa is citált hivatkozás, miszerint a hazai gázár Európa-szerte a harmadik legolcsóbb lenne, továbbra is vaskos tévedés). Üdvözölte az EU és a világ széndioxidkibocsátás-csökkentési kezdeményezéseit – aminek egyik legfőbb letéteményesének esetünkben a paksi bővítést tartják -, ugyanakkor az energiarendszer fejlesztési irányainak meghatározását továbbra se adnák brüsszeli kézbe. Bővítenék a napelem-hasznosítást és az ország gázvezetékes kapcsolatait, illetve kiállt a bányászati koncessziók mellett.

A helyettes államtitkár – úgy más szakértőkhöz, mint a konferencia többi felszólalójához hasonlóan – nem igazolta vissza a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szavait, miszerint a jövőben az energiaellátás felét nukleáris, felét pedig napelem-alapra helyeznék. Utóbbi állítást még maga Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is futurisztikus elképzelésnek nevezte. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke az egyre élénkebb lakosságin kívüli energiapiacra hívta fel a figyelmet. Fekete Csaba, a – jelenlegi paksi atomerőművet tulajdonló – MVM stratégiai és szabályozói kapcsolatok igazgatója a zuhanó napelemárakra hívta fel a figyelmet. Ifjabb Chikán Attilával, az Alteo elnökével, illetve Kaderják Péterrel, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetőjével együtt az iparágat most jó befektetési célpontnak tartják. Utóbbi a mostani kormányzati „szélerőmű-stop” átgondolását szorgalmazta.

Titkolja a kormány, hogy mekkora kártérítést kell fizetni, ha mégsem épül meg Paks II.

Az Átlátszó.hu portálhoz eljutott hivatalos dokumentumok szerint hiába oldotta fel a bővítéssel kapcsolatos megállapodások egy részét a kormány, több fejezet még mindig korlátozott terjesztésűnek minősül – így csak az férhet hozzá az adatokhoz, aki erre külön engedélyt kapott Süli Jánostól. A tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki a portálnak arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait.

A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést. Vagyis, ha mégsem épül meg az atomerőmű.