Az Átlátszó.hu portálhoz eljutott hivatalos dokumentumok szerint hiába oldotta fel a bővítéssel kapcsolatos megállapodások egy részét a kormány, több fejezet még mindig korlátozott terjesztésűnek minősül – így csak az férhet hozzá az adatokhoz, aki erre külön engedélyt kapott Süli Jánostól. A tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki a portálnak arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait.

A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést. Vagyis, ha mégsem épül meg az atomerőmű.  

Az új paksi atomerőművel kapcsolatos beruházásra mostanában rájár a rúd. Előbb független szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet a telephely alatt húzódó alatti aktív törésvonal, majd az osztrák kormány is megtámadta a beruházást. Egészen pontosan azt kérték az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a határozatot, amellyel az Európai Bizottság jóváhagyta a bővítést. Mindeközben pedig továbbra is folyik a per, amit Jávor Benedek EP-képviselő indított annak érdekében, hogy az oroszok és a magyarok közötti megállapodás valamennyi elemét megismerjük.

Rögtön titkosították

A bővítéséről kötött megvalósítási megállapodásának egyes elemeit, például a fővállalkozói szerződést gyakorlatilag az aláírás pillanatában titkosnak nyilvánították. Jávor Benedek korábban erről azt mondta: így ellehetetlenítették, hogy valódi, nyílt, közéleti vita folyhasson az erőmű bővítéséről. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője emiatt egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, ami után azt közölte: a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották. Ám Jávor Benedek ezt követően is hiába kérte az adatokat, nem adták oda neki, így pert indított.

Az Átlátszóhoz most eljutott hivatalos dokumentumból kiderül: a szerződések legtöbb részéről tavaly valóban feloldották a titkosítást, öt fejezet azonban még mindig “korlátozott terjesztésűnek” minősül. Ezt azt jelenti, hogy csak olyasvalaki férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kapott a tárca nélküli minisztertől, azaz Süli Jánostól.

Ezek a fejezetek a következők:
– Termination – szerződés megszűnése
– Detailed technical offer – pontos ajánlat, hogy mit is építenek
– Project schedule – kivitelezési ütemterv
– Payment schedule – fizetési ütemterv
– DAB Rules – vélhetően a Dispute Adjudication Board rules, vagyis a nemzetközi választottbírósági kikötés

Kell fizetnünk? Nem kell? Mennyit?

A legérdekesebb ezek közül a Termination rész titkosítása. Ebből a részből derülne ki ugyanis, hogy mi történik akkor, ha megszűnik a szerződés, tehát, ha például egy új kormány úgy dönt, hogy mégsem szeretne Pakson atomerőművet építeni. És mivel ezt a részt is “korlátozott terjesztésűnek” minősítették, így nem lehet tudni, hogy a szerződés megszűnése esetén

– kell-e fizetnünk az oroszoknak bármekkora összegű bánatpénzt?
– és ha igen, akkor pontosan mennyit?

Márpedig ez egy nagyon fontos információ, különösen, hogy egy majdnem 4 ezer milliárdos beruházás esetleges meg nem valósulásáról van szó. A titkosításokról szóló dokumentumban az utolsó oszlop a lényeg, mivel az tükrözi a jelenlegi állapotot. A zöld részek azok a fejezetek, amelyekről feloldották a titkosítást, a kék részek pedig azok, amelyekhez csak az férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kap Süli Jánostól.

A pertől függetlenül is titok marad az elállás költsége

Úgy tudjuk, a tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz cég a közelmúltban a Jávor által indított perbe is beszállt – azzal a céllal, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.

Információink szerint a per március 8-án folytatódik, ekkor elsőfokú, nem jogerős döntés is várható. Ám bárhogyan is dönt az üzleti titok tárgyában a bíróság, arra nincs hatásköre, hogy a minősített adat nyilvánosságra hozatalát elrendelje. Azt tehát a pertől függetlenül sem fogjuk megtudni, hogy mennyit kell fizetnie a magyar félnek, ha leállítja a paksi bővítést.

Óriásit bukott Bulgária a bolgár Paks 2-n

Bulgária tendert készül kiírni a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás értékesítésére. Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter szerint a jövő év elején el kell indulnia a projekttel foglalkozó társaság privatizációjának – írtuk 2017 augusztus 22-én.

Az előző szófiai kormány lemondott a Duna partjára tervezett létesítmény megépítéséről, a mostani viszont magánbefektetőket keres a befejezéshez. A minapi sajtóértekezletén Temenuzska Petkova megerősítette, hogy a bolgár állam csak kis részesedést kíván megtartani a 10 milliárd euróra becsült projektből, és a befektetők semmiféle kormánygaranciára, vagy hosszú távú felvásárlási szerződésre nem számíthatnak.

A belenei atomerőmű építésére 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó társaság, az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz

cégcsoport két, egyenként 1000 megawatt (MW) villamos teljesítményű, az Európai Unió által is biztonságosnak minősített, korszerű, harmadik generációs blokkot épített volna.