Nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás

Oroszi Babett

2018. január 30. 21:16

Nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás

A Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni.

Az Átlátszó videóriportjában megszólal Timár Gábor geofizikus is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet.

Ahogy az korábbi cikkeinkből kiderült, Paks II-t egy aktív tektonikai törésvonalra építené a beruházó. Egy atomerőmű esetében ez kifejezetten rossz ötlet: ahol ugyanis egy ilyen törésvonal van, ott könnyen elképzelhető földrengés vagy folyamatos mozgás, de ennek a kettőnek valamilyen kombinációja is. Egészen kis földrengés esetében is előfordulhat, hogy megsérül az erőművet légmentesen körbezáró betonszarkofág, a konténment, amit azért húznak fel, hogy egy baleset esetén a radioaktív anyagok ne tudjanak az erőműből kiszökni.

Azt a projektcég szakemberei sem tagadják, hogy a területen éppen áthalad egy aktív tektonikai törésvonal. Az illetékesek a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási programra hivatkozva azt állítják, hogy ez nem okozhat problémát.  Gerner Péter geológus szerint viszont ezzel a beruházó által a telephely alkalmasságát alátámasztandó megrendelt kutatással több szakmai probléma is van. A szakember az összes nyilvánosságra került dokumentáció áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a földrengésveszélyt bagatellizáló szakemberek kincstári optimizmusa nem megalapozott.

Gerner Péter szerint nem megválaszolható, hogy a tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e Paks II engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben. A telephely-kérdésre többek között azért nem lehet megnyugtató választ adni, mert a kutatásnak rossz volt a fókusza. Abban ugyanis az elmúlt 20-25 millió évet nézték meg, miközben az elmúlt 100 ezer évre kellett volna koncentrálni. Már csak azért is, mert a szabályozásban, amely azt mondja meg, hogy hol lehet atomerőművet építeni, ugyancsak az utolsó 100 ezer év földtörténete szerepel.
 

Gerner szerint arra sem adtak megnyugtató választ Aszódiék, hogy az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni.  A geológus úgy véli, hogy annak az értéknek a kiszámításánál, amely azt mutatja meg, hogy milyen erősre kell az erőművet tervezni ahhoz, hogy az földrengésbiztos legyen, rossz matematikai modelleket alkalmaztak. Ehhez három modell áll rendelkezésre, ebből viszont kettő már elavult, mégis ez a kettő szerepel 95 százalékos súllyal a számításban.

Az Átlátszó videójából azt is kiderül, hogy mit szólnak egyes környezetvédő szervezetek az új fejleményekhez, és hogy milyen lépéseket tett Jávor Benedek EP-képviselő az ügyben.

Aktív eltussolás: Nem bizonyított Paks II földrengésbiztonsága

Aktív eltussolás: Nem bizonyított Paks II földrengésbiztonsága

Hiába a bő nyolc milliárd forintos földtani kutatási program, hiába a tízezer oldal titkosított kutatási anyag, hiába az elbizakodott hivatalos propaganda: továbbra is erősen kétséges Paks II földrengésbiztonsága.

Hiába a bő nyolc milliárd forintos földtani kutatási program, hiába a tízezer oldal titkosított kutatási anyag, hiába az elbizakodott hivatalos propaganda: továbbra is erősen kétséges Paks II földrengésbiztonsága.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés