Aktív eltussolás: Nem bizonyított Paks II földrengésbiztonsága

energiaklub.hu

2018. január 20. 15:55

Aktív eltussolás: Nem bizonyított Paks II földrengésbiztonsága

Hiába a bő nyolc milliárd forintos földtani kutatási program, hiába a tízezer oldal titkosított kutatási anyag, hiába az elbizakodott hivatalos propaganda: továbbra is erősen kétséges Paks II földrengésbiztonsága.

Hiába a bő nyolc milliárd forintos földtani kutatási program, hiába a tízezer oldal titkosított kutatási anyag, hiába az elbizakodott hivatalos propaganda: továbbra is erősen kétséges Paks II földrengésbiztonsága.

Gerner Péter geológus szakértő lesújtó elemzést készített a Telephely Biztonsági Jelentést megalapozó Földtani Kutatási Programról: e szerint a program nem vizsgált lényegi kérdéseket, figyelmen kívül hagyott alapvető problémákat, és nem végzett el kritikus méréseket. Ráadásul még a feltárt kockázatok is csak jelentősen felhigítva kerültek bele a hivatalos jelentésbe. A gigaberuházás mindezek ellenére megkapta a telephelyengedélyt.

Az Energiaklub szakmai partnerként együttműködik az ügyet feltáró Átlátszó.hu oknyomozó újságíró portállal az engedély visszavonása érdekében.

Ma már mindenki elismeri, hogy Paks II atomerőművet egy aktív törésvonal fölött építik, Gerner elemzéséből látszik azonban igazán, hogy a milyen súlyos hiányosságai vannak a hivatalos jelentésnek. Az alábbi hibák közül akár csak egynek a megléte is komoly kétségeket ébresztene, együtt pedig teljesen aláássák a telephelyengedélyt megalapozó hivatalos jelentés szakmai hitelességét:

A területen várható földrengés hatását leíró talajgyorsulás értéke úgy lett meghatározva a kutatásban, hogy az takkra megegyezik az orosz-magyar államközi szerződésben előzetesen rögzített értékkel. A megalapozó számítás mindenfajta indoklás nélkül 95 százalékban két problémás és elavult földrengésmodellre alapul, és csak huszadrészt a harmadik, legújabb és leginkább pontos modellre.

A földrengés-veszélyeztetettséget meghatározó talajgyorsulás számítások egy kutatócsoport munkáján alapulnak, azokat nem ellenőrizte független, nemzetközi kutatócsoport, pedig a számítások bonyolultsága és a meghozandó döntések súlya ezt indokolná.

A kutatás egyik figyelemfelkeltő számítása egyáltalán nem szerepel a hivatalos jelentésben. Nevezetesen, hogy a geodinamikai modellezés alapján a paksi törészóna kifejezetten hajlamos az elmozdulásra egy esetleges földrengés következtében.

Az aktív vető jelentette komoly kockázatnak, azaz a „kapabilitásnak” a kritériuma még meghatározásra sem kerül a dokumentumokban, a kifejezés is csak a következtetés kimondásakor olvasható.  Vagyis megalapozatlan a hivatalos jelentés legtöbbször időzett következtetése, hogy a paksi vető nem kapabilis.

Nem lettek részletesen kivizsgálva a jelen földtani időszak tektonikus mozgásai. Annak ellenére sem, hogy földfelszíni megfigyelések egész sora utal ilyen felszíni vagy felszínközeli elmozdulásokra a földtörténeti közelmúltból.

A felszínközeli vetők vizsgalatára egyik leghatékonyabb S-hullám méréseket csupán egyszer alkalmazták, pedig ezzel olcsón el lehetett volna dönteni az elmozdulás kockázatát, főleg árkolással kiegészítve. A kiterjedt S-hullám vizsgálatok helyett még az elvégzett egyetlen ilyen vizsgálat szerint is „kapabilis” volt az ottani vető.

A hivatalos jelentés szerint a vetőre rakódó ártéri üledék Pakson csillapítaná egy kipattanó földrengés erősségét, miközben ezt a következtetést nem indokolja követhető módon, és a tudományos ismeretek szerint ennek inkább az ellenkezője lenne várható.

Az elemzés olvasója élhet a gyanúperrel, hogy a sokmilliárdos földtani kutatás hiányosságai nem egyszerűen figyelmetlenségből fakadnak. A Telephely Biztonsági Jelentés vonatkozó fejezete ugyanis még a kutatás során azonosított  földrengésbiztonsági problémákat is inkább elkendőzi, mintsem őszintén feltárná. A tavaly nyáron kiszivárgott megalapozó dokumentumok lényegi megállapításai csak jelentősen felvizezve kerültek bele a hivatalos jelentésbe, ellenben azzal a számos érdektelen információkval, amelyek elterelik az olvasó figyelmét. Ráadásul, a hivatalos jelentés korántsem törekszik világosságra és közérthetőségre, annál inkább elveszik a szakmai zsargon bugyraiban.

Gerner Péter elemzése megmutatja, hogy lehet egyszerre szakmailag megalapozottan és tisztán beszélni Paks II földrengésbiztonsági problémáiról. A súlyos hiányosságokkal küszködő és felvizezett Telephely Biztonsági Jelentés ezzel adós maradt, ezért az Energiaklub álláspontja szerint Paks II telephelyengedélyét vissza kell vonni, és a földtani kutatás jelentéseit nyilvánosságra kell hozni.

Geológusok üthetik ki a paksi atomlobbit?

Geológusok üthetik ki a paksi atomlobbit?

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye, mely nem földrengésmentes. Az Átlátszó megszerezte a földtani kutatás eltitkolt eredményeit.
Az orosz érdek felülírja a magyarok jövőjét?




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés